eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadást tart az EU fejlesztési források felhasználása címmel megrendezett konferencián a fővárosi Premier Kultcaféban 2016. november 24-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Mi legyen a katával? – Parragh László belement a részletekbe

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint meg kéne szüntetni vagy teljesen át kéne alakítani a népszerű, kedvező adózást lehetővé tevő rendszert.

Az év végéig hátralévő időt a kata módszertani átalakításának alapos kidolgozására kellene fordítani, ezért sem logikus egy évközi változtatás bevezetése – erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt a VG-nek. Parragh László szerint utóbbi ráadásul a kapcsolódó adminisztrációs és bürokratikus terhek miatt „többet vinne, mint hozna”, ezért azt támogatja, hogy jövő januártól induljon el az új rendszer.

Hogy ez végül a kata megszüntetése vagy markáns újratervezése lenne, arról úgy fogalmazott, hogy korai lenne eldönteni. „Mindkét megoldás mellett és ellen is szólnak érvek” – mondta.

Az MKIK elnöke aláhúzta, hogy mindkét elgondolás azon alapszik, hogy

fenn kell tartani a kedvezményes adózást az önfoglalkoztatóknak, valamint az alacsony egzisztenciájú vállalkozásoknak, de úgy, hogy bezáruljanak a kiskapuk.

Ezzel összefüggésben azt mondta, hogy ennek a körnek az aránya az összes nyilvántartott, mintegy 430 ezer katás adóalany 20-30 százalékát is elérheti. Ez egy nagyon óvatos becslés, de akár 100 ezer főt is jelenthet.

Az elsődleges probléma a rejtett foglalkoztatás. A jelenlegi kata-szabályozás hosszútávon az egyéneknek sem kedvez. Katázva két évet kell ledolgozni egy teljes évnyi nyugdíj szolgálati időhöz – mutatott rá Parragh László. Az adószinttel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az 2013 óta nem változott, szerinte érdemes lenne a kata adóját az inflációhoz vagy a minimálbérhez kötni.

Úgy fogalmazott, hogy nyitottság érzékelhető arra a döntéshozó részéről, hogy az eddigi 12 milliós éves bevételi plafont 18 milliós szintre emeljék. Viszont csökkenhet az egy megrendelőhöz engedélyezett évi hárommillió forintos maximum.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×