Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke előadást tart az EU fejlesztési források felhasználása címmel megrendezett konferencián a fővárosi Premier Kultcaféban 2016. november 24-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Mi legyen a katával? – Parragh László belement a részletekbe

Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint meg kéne szüntetni vagy teljesen át kéne alakítani a népszerű, kedvező adózást lehetővé tevő rendszert.

Az év végéig hátralévő időt a kata módszertani átalakításának alapos kidolgozására kellene fordítani, ezért sem logikus egy évközi változtatás bevezetése – erről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt a VG-nek. Parragh László szerint utóbbi ráadásul a kapcsolódó adminisztrációs és bürokratikus terhek miatt „többet vinne, mint hozna”, ezért azt támogatja, hogy jövő januártól induljon el az új rendszer.

Hogy ez végül a kata megszüntetése vagy markáns újratervezése lenne, arról úgy fogalmazott, hogy korai lenne eldönteni. „Mindkét megoldás mellett és ellen is szólnak érvek” – mondta.

Az MKIK elnöke aláhúzta, hogy mindkét elgondolás azon alapszik, hogy

fenn kell tartani a kedvezményes adózást az önfoglalkoztatóknak, valamint az alacsony egzisztenciájú vállalkozásoknak, de úgy, hogy bezáruljanak a kiskapuk.

Ezzel összefüggésben azt mondta, hogy ennek a körnek az aránya az összes nyilvántartott, mintegy 430 ezer katás adóalany 20-30 százalékát is elérheti. Ez egy nagyon óvatos becslés, de akár 100 ezer főt is jelenthet.

Az elsődleges probléma a rejtett foglalkoztatás. A jelenlegi kata-szabályozás hosszútávon az egyéneknek sem kedvez. Katázva két évet kell ledolgozni egy teljes évnyi nyugdíj szolgálati időhöz – mutatott rá Parragh László. Az adószinttel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az 2013 óta nem változott, szerinte érdemes lenne a kata adóját az inflációhoz vagy a minimálbérhez kötni.

Úgy fogalmazott, hogy nyitottság érzékelhető arra a döntéshozó részéről, hogy az eddigi 12 milliós éves bevételi plafont 18 milliós szintre emeljék. Viszont csökkenhet az egy megrendelőhöz engedélyezett évi hárommillió forintos maximum.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×