A hivatalos hatóságok az említett pénzösszegből támogathatják a menekülteket – például élelmiszer és ideiglenes szállás biztosításával –, valamint elvégezhetik a külső határokon felmerülő regisztrációs és egyéb feladatokat – írja a napilap.

A gyorssegély az EU belügyi alapjából érkezik, a létrehozásáról szóló határozat előírja, hogy a kormányzati szervekhez érkező források 30 százalékát civil szervezeteknek, helyi és regionális kormányzatoknak kell eljuttatni, ami „oroszlánrészt” vállalnak az ukrajnai menekültek ellátásában – jegyzik meg.

Mint olvasható, a gyors ügyintézés érdekében az Európai Bizottság nem a tényleges költségek, hanem az eredmények alapján fogja felszabadítani a pénzt, vagyis a kormánynak be kell mutatnia, hogy mire kívánja fordítani. A brüsszeli testület utólag fogja vizsgálni, hogy a forrásokat valóban a céloknak megfelelően és szabályszerűen költötték-e el.

A Népszava mások mellett arra is emlékeztet, hogy az EB az áprilisban tartott nemzetközi felajánlási konferencián vállalta, hogy az Európai Unió belügyi alapjából 400 millió eurót ad az Ukrajnából érkezők megsegítésére a leginkább érintett tagállamokban. A Magyarországnak megítélt 21,1 millión felüli összegen Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia osztozik.