Infostart.hu
eur:
385.04
usd:
330.74
bux:
122912.08
2026. március 4. szerda Kázmér
An exterior of the Bank of England in the City of London, on 31st January 2022, in the City of London, England. Campaign group Transparency International say an estimated ÂŁ1.5bn of UK property has been spent with suspect funds from Russia, via the City of London, the UK capitals financial district. (Photo by Richard Baker / In Pictures via Getty Images)
Nyitókép: Richard Baker / In Pictures via Getty Images

Három évtizede nem látott csúcson a brit infláció

A rendkívül magas üzemanyagár volt az egyik fő tényező.

A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdai beszámolója szerint a lakhatási költségek nélkül számolt tizenkét havi fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 6,2 százalékkal emelkedett a januári 5,5 százalék, a decemberi 5,4 százalék, a novemberi 5,1 százalék, az októberi 4,2 százalék és a szeptemberi 3,1 százalék után. Az előrejelzési konszenzus 6 százalékos éves inflációt valószínűsített februárra.

Az ONS kiemeli: a februári tizenkét havi inflációs ütem a legmagasabb volt azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött. A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok alapján azonban legutóbb 1992 márciusában, vagyis

éppen harminc évvel ezelőtt volt a múlt havinál gyorsabb az éves brit infláció:

abban a hónapban 7,1 százalékkal emelkedett tizenkét havi összevetésben a fogyasztói árindex.

A brit kormány által a Bank of England számára előírt éves inflációs cél 2 százalék. Ha ettől az ütemtől egy adott tizenkét havi időszakban az infláció egy százalékpontnál nagyobb mértékben bármelyik irányban eltér, a brit jegybank kormányzója nyílt levélben köteles az okokról magyarázatot adni a pénzügyminiszternek.

Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója tavaly augusztus óta minden hónapban kénytelen volt megírni ezt a levelet Rishi Sunak pénzügyminiszternek, a brit fogyasztói árindex éves emelkedési üteme ugyanis azóta folyamatosan több mint 1 százalékponttal meghaladja az inflációs célt.

Az ONS szerdai adatai szerint

a februári infláción belül a rendkívül magas üzemanyagár volt az egyik fő tényező:

a motorbenzin februári kiskereskedelmi átlagára literenként átlagosan 1,476 font (661 forint) volt az egy évvel korábbi 1,202 font után. A dízelüzemanyag literje a múlt hónapban átlagosan 1,517 fontba (680 forintba) került. A motorbenzin és a dízelüzemanyag átlagos literenkénti kiskereskedelmi ára egyaránt rekordot döntött februárban.

A statisztikai hivatal kiemeli, hogy a közlekedéssel összefüggő fogyasztói költségek emelkedése önmagában 1,26 százalékponttal járult hozzá a tizenkét havi februári inflációs ütemhez.

Londoni pénzügyi elemzők szerint ebben az inflációs környezetben a kamatemelési ciklus folytatása várható a brit jegybank részéről.

Paul Dales, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, a Capital Economics brit gazdasági kérdésekkel foglalkozó főközgazdásza a friss inflációs adatok szerdai ismertetése utáni gyorselemzésében kiemelte, hogy

a ház várakozása szerint a tizenkét havi brit infláció 8,3 százalék körüli ütemen tetőzik áprilisban,

az idei év egészében 6 százalék felett marad és jövőre is meghaladja a 3 százalékot.

Dales szerint mivel az éves infláció már most több mint a háromszorosa a Bank of England célszintjének, és hamarosan a négyszerese lesz, egyre erősödik a jegybankra nehezedő nyomás a kamatemelési ciklus folytatása végett.

A Capital Economics várakozása szerint a Bank of England alapkamata a jelenlegi 0,75 százalékról jövőre 2,00 százalékig emelkedik.

A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság jegybankja – december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát: azóta három lépésben emelte alapkamatát az addigi 0,10 százalékos mélységi rekordról a jelenleg érvényes 0,75 százalékra.

A múlt héten bejelentett harmadik kamatemeléssel a brit jegybanki alapkamat a koronavírus-járvány két évvel ezelőtti elhatalmasodása előtti legutóbbi csúcsára emelkedett vissza.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

NATO-tagállamot lőhetett Irán, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, ki lehet az új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×