Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Nyitókép: Pixabay

Egy import élelmiszerünk jelentős része jön Ukrajnából

Ráadásul egyre növekvő dióterméssel számolhattunk a 2021-2022-es gazdasági évben.

A hazai diótermés a rendszerváltozás után még 3 ezer tonna körül mozgott, 2019-re 6,8 ezer tonnára nőtt, így a megemelkedett számokhoz kell mérni a friss termésadatokat, amelyek közül a nyugatiak közepesek, a keletiek viszont jók, a megpróbáltatások ellenére - derül ki a Világgazdaság összeállításából, amely az Agrárgazdasági Intézet KSH rendelkezésére bocsátott adataiból készült.

A dióadatokkal kapcsolatos legfontosabb megállapítások:

  • a héjas dió külkereskedelmi egyenlege pozitív, volumenben 6 százalékkal, 478 tonnára, értékben 12 százalékkal, 443 millió forintra nőtt tavaly az év első 11 hónapjában, Németország a fő célpont
  • az exportált dióbél mennyisége viszont ugyanekkor 43 százalékkal csökkent, értékben 41-gyel, ennek oka, hogy az Egyesült Királyságba 83 százalékkal kevesebb került, ezt a növekvő román és szlovák exportnövekedés nem tudta ellensúlyozni
  • az import növekedett, bő 70 százalékkal, jelentős részben Ukrajnából érkezett
  • a nagybani piacon az import dióbélért 3306 forintos kilóárat kellett fizetni tavaly, folyamatosan drágul ez

Amerikai jóslatok szerint a termés világszerte csökkenni fog idén, mégpedig 3 százalékkal, 2,3 millió tonnára, Kína stagnál, az Egyesült Államok termelése csökken 15 százalékkal, a magyar behozatalt érintő ukrán termés 17 százalékkal növekedhet a 2021-2022-es gazdasági évben.

Az EU diótermésének majdnem fele Romániából származik, 127 ezer tonnából 51 ezer, és növekszik.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. február 7. 22:27
×
×
×
×