Horvátországban szeptember 1-jétől már euróban is fel kell tüntetni a termékek árát, közölte minap Andrej Plenkovic horvát kormányfő, arra is kitérve, hogy szándékaik szerint 2023. január 1-jétől már az euró lesz az ország fizetőeszköze a kuna helyett.

Déli szomszédunknál már most nagyon erős a közös valuta jelenléte, így számukra az új fizetőeszköz bevezetése csak kisebb megrázkódtatással fog járni – véli Beke Károly, a Portfolio elemzője. A szakértő magyarázata szerint az euró bevezetésének legfőbb előnye, minden ország esetében, hogy általa erősebben tud integrálódni az európai gazdaságba, az exportőrök számára pedig eltűnik az árfolyamkockázat.

Horvátország helyzete ugyanakkor némileg speciálisnak tekinthető az euró erős jelenléte miatt, amit bármelyik ott nyaraló megtapasztalhatott azáltal, hogy szinte bárhol elfogadják az eurót fizetőeszközként, gond nélkül átváltják a kunában kiírt árakat – tette hozzá. Közgazdászok szerint az jelentheti az euró bevezetésének hátrányát, hogy

rövid távon az infláció emelkedéséhez vezet, illetve így elveszíti az adott ország az önálló monetáris politika lehetőségét.

Bár az Európai Unió tagországai közül tizenkilencben már az euró a hivatalos pénznem, Beke Károly elmondása alapján az elmúlt években, szemben például a 2000-es évekkel, egyre kisebb a nyomás a még nem az euróövezetbe tartozó országokon, hogy bevezessék ezt a fizetőeszközt. Emlékeztetett, hogy Magyarország esetében is volt – 2007/2008 környékén – euróbevezetési céldátum. Meglátása szerint mára azonban úgy fest, mindenki rájött, hogy egyrészt reformra szorulnak az eurózóna a belépési feltételei, másrészt nem biztos, hogy minden tagállam számára előnyös, ha belép.

A Portfolio elemzője hozzátette, ma egyébként már több ország sem felelne meg az euróbevezetés kritériumainak, amit például a Magyar Nemzeti Bank úgy szokott megfogalmazni, hogy az eurózóna átlagos fejlettségének a 90 százalékát kellene elérni. Az, hogy a jelenlegi feltételeket bizonyos tagállamok nem teljesítik, teljesen egyértelmű, ha csak Olaszországra gondolunk, ahol a GDP 150 százaléka adósság, miközben a maastrichti kritériumokban 60 százalék szerepel – jegyezte meg az elemző. Hozzáfűzte, hogy az euróra való áttérés egy egyirányú utca, ahonnan nincs visszaút. Beke Károly elmondása szerint Horvátországot Bulgária követheti majd az euró bevezetésében.