eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Concept of Eurozone, European economy, stock market in EU
Nyitókép: Oleg Elkov/Getty Images

Matolcsy György: igen az euróra, de csak felkészülten

Több olyan ország is volt Európában, amely az eurozónához csatlakozás után sokat veszített, ezért csak felkészülten lehet belépni a közös fizetőeszközt használó országok közé – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, aki szerint Ausztria gazdasági szintjének utolérése reális cél lehet.

Magyarország számára csak biztonságos eurócsatlakozás képzelhető el, ha a legfejlettebb európai uniós országokhoz szeretnénk csatlakozni – mondta Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán.

Magyarázata szerint a mai eurózóna tagállamainak döntő többsége, nagyon kevés kivétellel az euró előtti 20 évben jobban teljesített, mint az euró utáni 20 évben. Sőt, közülük csupán kettő, Németország és Hollandia nyert a lépéssel, miközben a többi ország nem egyszerűen veszített valamit, hanem voltak, akik történelmi mértékű veszteséget szenvedtek. Görögország és Olaszország például a fejlettségének 25 százalékát, tehát negyedét elveszítette, aminek a döntő oka az euró bevezetése volt – emelte ki.

Voltak, akik úgy tűntek, hogy euróérettek, ezért bevették őket az eurózónába – fogalmazott a jegybank elnöke. Nem elfelejtendő, hogy az eurózónához való csatlakozás után bizonyos országok zuhantak. Ilyen volt például Szlovákia, amely – amikor Magyarország erőteljesen közeledett az Európai Unió és az eurózóna átlagos érettségi szintjéhez – közel 6 százalékot esett vissza a 2010-es évtizedben a túl korai, nem felkészült csatlakozás következtében – ismételte meg Matolcsy György.

Az euró bevezetése nem ízlésbeli vagy érzelmi kérdés, hanem a felkészültségen múlik – hangsúlyozta Matolcsy György. Ha olyan versenyképes, olyan termelékenységi szinten van az ország, hogy a hazai hozzáadott értétékaránynak köszönhetően, és így tovább, az euró nem negatív, hanem pozitív hatással bír.

„Mi azt képviseljük, hogy igen, euró, de csak felkészülten”

– összegezett.

A bevezetés dátumú alapvetően a versenyképességtől függ – tette hozzá Matolcsy György, aki szerint gazdasági szinten Ausztria utoléréséhez pályán van a magyar gazdaság. Az MNB elnöke szerint az éves 1,5-2-2,5 százalékos uniós átlaghoz képesti növekedéssel két évtized alatt teljesíthető Ausztria utolérése.

Sikeres válságkezelés

Matolcsy György az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán egyebek mellett arról is beszélt, hogy a jegybank sikeresen vett részt 2020-ban a válságkezelésben; intézkedéseinek eredménye az is, hogy tavaly az infláció a toleranciasávon belül, a jegybanki cél körül alakult: átlagosan 3,3 százalék volt. Hangsúlyozta: Magyarország nem vesztette el az évtizedet, „jó esélye van, folytatni kell a válság utolsó nyomainak eltüntetését”. A versenyképesség az a terület, ahol a legnagyobb tartalékai vannak az országnak, javításához azonban több lépést kell tenni.

Matolcsy György kiemelte: tavaly a koronavírus okozta járvány következtében kihívásokkal teli, összetett válsággal kellett Magyarországnak szembenéznie. Egyszerre több fronton is helyt kellett állni. Mindenekelőtt kezelni kellett az utóbbi évtizedek legnagyobb közegészségügyi kihívását, így a legfontosabb feladat az emberi életek megóvása, megmentése volt. Fel kellett venni emellett a harcot a koronavírus gazdasági hatásaival is, hogy a járvány ne rombolja le az utóbbi évtizedben elért eredményeket, ne akassza meg a magyar felzárkózást – sorolta.

Leszögezte: a veszélyhelyzet első pillanataitól kezdve mindent megtettek azért, hogy a rendelkezésre álló források felhasználásával és eszközeinek alkalmazásával elősegítsék a magyar gazdaság stabilitásának megőrzését, a munkahelyek megmaradását és megalapozzák a válság utáni helyreállását.

A tavalyi év az 1920 utáni legjobb magyar gazdasági évtizedet zárta le, ezt a sikeres felzárkózási folyamatot „kapta el” az összetett, járvány miatti válság – fejtette ki. A jegybank tavaly tavasszal válságkezelő programot fogadott és indított el, hogy a válság jelenségei ne gyűrűzzenek be más területekre – mondta, és hangsúlyozta, hogy a magyar jegybank – a világ jegybankjaihoz hasonlóan – sikeresen oldotta meg a feladatot, több eszközzel. Ezek közül Matolcsy György a hiteltörlesztési moratórium kidolgozását emelte ki, amely az unióban és a világban is az egyik leghatékonyabb eszköz volt, és Magyarországon a leghosszabban tartott.

A képviselők a jegybank 2020-as beszámolójáról szóló határozati javaslatot elfogadták, 9 igen 4 nem ellenében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×