eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Paksi Atomerőmű hármas reaktora 2019. június 25-én.
Nyitókép: A Paksi Atomerőmű hármas reaktora 2019. június 25-én. MTI/Sóki Tamás

A kormányzat elutasítja a szerbek beszállását a Paks 2-be

A szerb elnök még októberben beszélt arról a nyilvánosság előtt, hogy beszállnának Paks 2 építésébe, hogy cserébe áramot kapjanak majd.

Mint arról az Infostart is beszámolt, egy belgrádi tévécsatornának nyilatkozott arról Aleksandar Vucic szerb elnök, hogy egyéb együttműködések mellett beszállna Szerbia Paks 2 építésébe 5-10 százalékkal – ami 500 vagy 1000 millió eurót jelentene –, hogy használhassák az ott előállított áram egy részét. Mint akkor Vucic elmondta, erről javaslatot fog tenni Orbán Viktornak.

Ezután tett fel írásbeli kérdést Süli Jánosnak, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszternek Széll Bernadett független országgyűlési képviselő, és erre a választ november 5-én, pénteken adta meg a tárca nélküli miniszter. Mint a Portfolio ez alapján szombaton idézte a válasz utolsó mondatát, ami így hangzik: "Magyarország a Paks 2. projektet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény előírásait maradéktalanul betartva, kétoldalú kormányközi megállapodás keretében valósítja meg", illetve a válasz utolsó mondata ezzel fejeződik be: "ezért valósítjuk meg az eredeti terveknek megfelelően a Paks 2. projektet is".

Süli János azt is írta még, hogy "hazánk az új blokkok által termelt villamos energiát a magyar szervezett villamosenergia-piacon, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által felügyelt transzparens aukciókon értékesíti majd." Ezzel kapcsolatban a portál emlékeztet: az Európai Bizottság csak úgy hagyta jóvá a Paks 2 terveit, hogy az abban majdan megtermelt áramot a transzparens módon a piacon kell értékesíteni.

Szerbia egyébként később inkább már arról beszélt, hogy inkább a Paks 1-be szállna be az ország, erre viszont Orbán Viktor nyilatkozta azt, hogy nem gondolkodnak a lejáró üzemidő meghosszabbításában, mert az újat akarják megépíteni.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×