Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
317.33
bux:
146772.66
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
A Paksi Atomerőmű hármas reaktora 2019. június 25-én.
Nyitókép: A Paksi Atomerőmű hármas reaktora 2019. június 25-én. MTI/Sóki Tamás

A kormányzat elutasítja a szerbek beszállását a Paks 2-be

A szerb elnök még októberben beszélt arról a nyilvánosság előtt, hogy beszállnának Paks 2 építésébe, hogy cserébe áramot kapjanak majd.

Mint arról az Infostart is beszámolt, egy belgrádi tévécsatornának nyilatkozott arról Aleksandar Vucic szerb elnök, hogy egyéb együttműködések mellett beszállna Szerbia Paks 2 építésébe 5-10 százalékkal – ami 500 vagy 1000 millió eurót jelentene –, hogy használhassák az ott előállított áram egy részét. Mint akkor Vucic elmondta, erről javaslatot fog tenni Orbán Viktornak.

Ezután tett fel írásbeli kérdést Süli Jánosnak, a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszternek Széll Bernadett független országgyűlési képviselő, és erre a választ november 5-én, pénteken adta meg a tárca nélküli miniszter. Mint a Portfolio ez alapján szombaton idézte a válasz utolsó mondatát, ami így hangzik: "Magyarország a Paks 2. projektet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény előírásait maradéktalanul betartva, kétoldalú kormányközi megállapodás keretében valósítja meg", illetve a válasz utolsó mondata ezzel fejeződik be: "ezért valósítjuk meg az eredeti terveknek megfelelően a Paks 2. projektet is".

Süli János azt is írta még, hogy "hazánk az új blokkok által termelt villamos energiát a magyar szervezett villamosenergia-piacon, és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által felügyelt transzparens aukciókon értékesíti majd." Ezzel kapcsolatban a portál emlékeztet: az Európai Bizottság csak úgy hagyta jóvá a Paks 2 terveit, hogy az abban majdan megtermelt áramot a transzparens módon a piacon kell értékesíteni.

Szerbia egyébként később inkább már arról beszélt, hogy inkább a Paks 1-be szállna be az ország, erre viszont Orbán Viktor nyilatkozta azt, hogy nem gondolkodnak a lejáró üzemidő meghosszabbításában, mert az újat akarják megépíteni.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.09.03. csütörtök, 18:00
Kis Anna meteorológus, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza
Nagyon minimális emelkedéssel zárt az amerikai tőzsde

Nagyon minimális emelkedéssel zárt az amerikai tőzsde

Eséssel indították a szerdai kereskedést az ázsiai részvénypiacok, miután az olajárak újabb emelkedése felerősítette az inflációs félelmeket, és világszerte feljebb hajtotta az állampapírpiaci hozamokat. A befektetők attól tartanak, hogy az energiaellátás tartós zavarai és a magasabb olajárak lassíthatják az infláció mérséklődését, ezért a jegybankok a korábban vártnál tovább tarthatják szigorúan a monetáris kondíciókat. A kedvezőtlen hangulat már a keddi amerikai és európai kereskedésben is éreztette hatását, a ma reggeli ázsiai kereskedésben pedig az amerikai részvényindexek határidős jegyzései is lejjebb kerültek. Ázsiában a Nikkei és a Kospi is esett, a befektetők a közelgő japán kamatdöntésre, valamint a jen gyengülésére adott esetleges jegybanki válaszra is figyelnek. A Brent ára közben hordónként 96 dollár közelébe emelkedett. A tengerentúlon a nap végére a Dow 0,56 százalékkal, míg az S&P árfolyama 0,46, a Nasdaq-é pedig 0,45 százalékkal emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×