Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
334.84
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) neve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi székházán Budapesten 2013. október 1-jén. Szeptember 16-án Országgyűlés elfogadta az MNB-ről szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, ez utóbbi megszüntetésével.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Az MNB felszólította a hazai bankokat, idén már ne fizessenek osztalékot

A jegybank a törlesztési moratórium bizonytalanságára hivatkozva csak szigorú feltételekkel tekint el az osztaléktilalomtól.

Az Magyar Nemzeti Bank vezetői körlevélben szólította fel a hitelintézeteket, hogy 2021.

december 31-ig ne fizessenek osztalékot és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget

a 2019-es és 2020-as pénzügyi év, illetve a korábbi évek eredményeinek terhére. Szigorú feltételeknek való megfelelés esetén limitált osztalékfizetésre ugyanakkor sor kerülhet. Az osztalékfizetési korlát további fenntartásának alapvető oka, hogy a banki törlesztési moratórium idén szeptember végéig meghosszabbodott, további menetrendje pedig jelenleg még bizonytalan.

A jegybanki közlemény felidézi, hogy az MNB Pénzügyi Stabilitási Tanácsa (PST) 2020. márciusában átfogó intézkedéscsomagot fogadott el a hitelintézetek számára a koronavírus-járvány hatásainak mérséklésére, amelyet ugyancsak vezetői körlevélként tett közzé.

Ebben egyebek között rögzítette azt az elvárását is, hogy 2020 szeptemberének végéig ne történjen osztalékjóváhagyás vagy -kifizetés az érintett pénzügyi intézmények részvényesei számára. Ezt követően a jegybank a PST 2020 szeptember 10-i, 2020. december 28-i, illetve 2021. január 8-i határozatai alapján, a pénzügyi rendszer sokkellenálló képességének fenntartása érdekében felülvizsgált vezetői körlevelében fogalmazta meg azon elvárásait, hogy a hitelintézetek előbb idén január 1-jéig, majd idén szeptember 30-ig ne fizessenek osztalékot és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget a 2019-es és 2020-as pénzügyi évre, illetve a korábbi évek eredményeinek terhére.

Az MNB a közelmúltban ismételten felülvizsgálta vezetői körlevelét. Ennek egyik módosításaként a jegybank 2021. december 31-ig meghosszabbította az osztalékfizetésre, részvény-visszavásárlásra és teljesítmény javadalmazásra vonatkozó korlátozásait. Az osztalékkifizetés korlátozás alól az érintett pénzügyi intézmények

csak szigorú feltételek fennállása esetén mentesülhetnek

. Erre akkor van lehetőségük, ha

  • a kifizetés utáni elsődleges tőkeszintjük arányosan csak minimális mértékben csökken,
  • tőkepufferük elvárt magas szinten marad,
  • nem áll fenn náluk értékvesztés-hiány, illetve
  • üzleti kilátásaik megfelelők az MNB-hez benyújtott és felülvizsgált információk alapján.

Vezetői körlevelében a jegybank felszólítja a hitelintézeteket arra is, hogy 2021. december 31-ig tartózkodjanak a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlásoktól (a javadalmazási célból visszavásárolt saját részvény nem tartozik ebbe a körbe). Ezen túlmenően az intézményeknek ez év végéig mérlegelniük kell a javadalmazási politika hatálya alá tartozó személyekre vonatkozóan a teljesítmény javadalmazásra szánt kifizetések korlátozását is. Amennyiben ezt a korlátozást nem tudják megvalósítani, úgy az MNB elvárja a teljesítményjavadalmazásra szánt kifizetések nagyobb arányának a halasztását (adott esetben hosszabb időszakra). Ezen korlátozások alól mentesülnek a hitelintézetek éves szinten számított, a szavatoló tőke 0,2 százalékát meg nem haladó mértékű kifizetései.

A jegybank döntése alapvetően a hazai törlesztési moratórium 2021. szeptember 30-ig tartó meghosszabbodásával, illetve az esetleges további fenntartásával magyarázható. Az MNB változatlanul fontosnak tartja, hogy a koronavírus-járványhoz kötődő helyzetben a pénzügyi közvetítő rendszer továbbra is stabilan működjék. A jegybank a továbbiakban is folyamatosan nyomon követi a kockázatok alakulását és a koronavírus pénzügyi rendszerre kifejtett hatásait.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×