eur:
411.4
usd:
393.3
bux:
0
2024. november 25. hétfő Katalin
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke előadást tart a 21 éves az utazó című magazin díjátadóval egybekötött konferenciáján a budapesti Párisi Udvar Hotel Budapestben 2019. június 12-én.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Flesch Tamás: Budapesten a foci-Eb sem hozta meg a várt áttörést a vendéglátásban

Vidéken a nyári hónapokban 80-90 százalékos a foglaltság a belföldi turizmusnak köszönhetően, Budapesten viszont nagyon kevés a külföldi vendég a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szerint.

A belföldi turizmus tekintetében teljesen pozitív a helyzet, különösen hétvégéken, de mióta az iskolának vége van, már a hétköznapokon is dübörög. A külföldi turizmusra sajnos nem lehet ezt elmondani – adott helyzetjelentést az infoRádióban Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

Belföldön a nyáron a legkedveltebb helyszín a Balaton, de a Tisza-tó is nagyon erős, vagy az olyan fürdőhelyek, mint Hajdúszoboszló, sőt most már a hegyekbe lévő kisebb panziók, magánszállások, szállodák is jól működnek. Más a helyzet azonban a nagyvárosokban, és elsősorban Budapesten, ahol a vendéglátósok és a szállásadók a koronavírus-járvány előtt szinte teljesen a külföldi turistákból éltek.

"Budapest egyelőre teljes egészében szenvedés, hiszen a külföldi turizmus csak nagyon csöpögtetve indult el.

A foci-Eb sem hozta meg azt az áttörést, amit mi vártunk,

és sajnos egyelőre a digitális európai Covid-igazolványon sem látszik, hogy ettől tömegében indulnának el az emberek" – mondta Flesch Tamás. A fővárosi szállodákban egyelőre átlagosan 15-20, van, ahol 30 százalékos a foglaltság, de ez a szokásos nyári 90 százaléktól nagyon messze van.

Ezzel szemben azokon a területeken, ahol a belföldi turizmus pörög, a hétvégéken biztos a telt ház, de havi szinten is június–augusztusban 80-90 százalékos foglaltság van az elnök szerint. Ott sem egyszerű az idegenforgalomban dolgozók élete azonban, ahol sok a vendég, mert hatalmas a munkaerőhiány.

"Nagyon hosszú volt ahhoz ez a járvány, hogy az emberek nagy része megmaradjon a szakmába. Ami kérdéses, hogy hányan fognak majd visszatérni.

Sokan egyelőre kívánnak, ezért a létező legnagyobb probléma munkaerőkérdés"

– mondta Flesch Tamás, és hozzátette, a Balatonon és a vidéki szállodák nagy részénél is bele kell jobban nyúlniuk a zsebükbe az üzemeltetőknek, hogy fizessék a béreket. A fővárosban ez egyelőre nem akkora gond, mert nincs annyi vendég, hogy toborozni kellene a munkaerőt.

Ahol viszont szükség van a dolgozókra, ott munkakörtől és országrésztől függően legalább 10-20 százalékos bérfejlesztést kellett megoldani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a bérmegállapodásról: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a bérmegállapodásról: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

A magyar startupok sikerét és az innovatív ötletek kibontakozását számos tényező akadályozhatja Magyarországon. Ide tartozik a szabályozási környezet, a befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandósága, vagy a pénzügyi eszközök szűkössége. A Nemzeti Innovációs Ügynökség ezeknek a gátaknak a lebontásán dolgozik, aminek az eredménye nem csak egy kiterjedtebb magyar startup ökoszisztéma lehet, de az is hogy a magyar ötletek „láthatóvá válnak” a nemzetközi porondon. Erről kérdeztük Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkárt, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×