Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.33
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Kriston Zoltán postás autójába rakja az önkormányzat kézbesítésre váró csomagjait a nyíregyházi 1. számú postahivatal udvarán 2016. december 9-én. A Magyar Posta dolgozói Nyíregyháza mintegy 19 ezer nyugdíjas lakosának kézbesítik a város 2500 forint értékű karácsonyi ajándékcsomagját.
Nyitókép: MTI Fotó: Balázs Attila

Tizenöt százalékos béremelés jön a legnagyobb közszolgáltató állami vállalatoknál

A hároméves megállapodás július elsején lép életbe, a cél az állami tulajdonú társaságok versenyképesebbé tétele a munkaerőpiacon. A Liga Szakszervezetek elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy kemény tárgyalássorozaton vannak túl.

Évente átlagosan öt százalékos emelést követően 2023-ra 15 százalékkal nőnek meg a bérek az állami közszolgáltató vállalatoknál összese 152 milliárd forintból, ismertette Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter.

A minisztérium sajtóközleményének tanúsága szerint társaságonként eltérő lehet az, ahogyan elérik három év alatt a végcélt. Míg

  • a MÁV-Volán Csoport 2022-ben és 2023-ban 10-5 százalékkal emeli a béreket, addig
  • a Magyar Postánál 2021-ben 4 százalékkal, 2022-ben 9 százalékkal, 2023-ban pedig 2 százalékkal nő a postások alapbére.
  • A Nemzeti Vízműveknél dolgozók alapbére 2021-ben 4, 2022-ben 7, 2023-ban pedig 4 százalékkal emelkedik.

A közlemény hangsúlyozza: az állami vállalatoknál az elmúlt két évben sikerült megőrizni a munkahelyeket, az ellátásbiztonság és az alapvető közszolgáltatások zavartalanul működtek, egyben utal arra, hasonló, három éves megállapodás már 2017-ben is született.

Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádióban elmondta: elsősorban alapbérfejlesztésről van szó, de

ahol a vállalat anyagi helyzete azt megengedi, ott további juttatások is kerülhetnek a megállapodásokba, többek között béren kívüli juttatások.

Mészáros elmondása szerint tárgyalási alappozíciójuk az volt, hogy az alapbéremelés elengedhetetlen, ezt sikerült is elérniük, igaz, ők magasabb emelést szerettek volna, bár csak 2021-re vonatkozó konstrukcióban.

Az egyes megállapodásokról elmondta:a MÁV-Volánnál még idén jelentős, több százezer forintos mértékű béren kívüli juttatásban részesülnek a dolgozók, 2022-ben aztán 10, 2023-ban pedig 5 százalékos bérfejlesztéssel érik el a 15 százalékot. A Magyar Posta dolgozói ezzel szemben évente kapnak béremelést, de idén részesülnek béren kívüli juttatásban is emellett.

A szakszervezeti vezető

nagyon nehéznek és elhúzódónak nevezte a tárgyalási sorozatot,

amelynek végén ide jutottak, mivel az állam eredeti álláspontja az volt, hogy a gazdasági helyzetre való tekintettel ebben az évben nem kívánnak bérfejlesztést végezni az állami tulajdonú vállalatoknál.

"Innen jutottunk el odáig, hogy sikerült a kormányzatot is meggyőzni arról, hogy a versenyképesség, a dolgozók jövedelmi viszonyainak szinten tartása, megőrzése és a megélhetési költségek biztosítása érdekében is szükség van arra, hogy már 2021-ben bérfejlesztésre van szükség" – fogalmazott az InfoRádióban Mészáros Melinda.

A megállapodás végrehajtását és az időközben fellépő gazdasági változásokat figyelemmel fogják kísérni a szakszervezetek, ha pedig szükséges, akkor újra fognak egyeztetni a megállapodás tartalmáról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×