Magyarországon a gyors növekedés mellett sikeres felzárkózásra van szükség, aminek a kulcsa a fenntarthatóság - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az MNB első, várhatóan évente elkészülő Fenntarthatósági jelentését bemutatva.

Kiemelte: a magyar gazdaság 2013 óta egy fokozatos, folyamatos felzárkózási pályán mozog, amelyet jó eséllyel a válság sem tört meg.

A sikerhez a fenntarthatóság minden pillérében, így a környezeti, társadalmi, pénzügyi és technológiai fejlettség területén jó teljesítményre lesz szükség

- jegyezte meg.

Virág Barnabás arra is kitért, hogy a magas átoltottságnak és a nyitásnak köszönhetően idén a harmadik negyedévben a magyar gazdaság elérheti a válság előtti - a 2019. év negyedik negyedévi - szintet.

Baksay Gergely, az MNB közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy szemben a jegybank versenyképességi témájú kiadványaival, a most közzétett jelentés nem a középtávon elérhető teljesítményt becsülni meg, hanem a jelenlegi európai nemzetgazdasági és társadalmi modellek hosszú távú fenntarthatóságát elemzi.

A részleteket ismertetve elmondta, hogy a magyar gazdaság

a jelentés szerint fenntarthatósági szempontból az uniós középmezőnybe tartozik, a 27 uniós országból a 15. helyen helyezkedik el.

Ez kedvezőbb a versenyképességi vagy a fejlettségi rangsorok eredményénél, ott ugyanis az ország a 19., 20. helyet foglalja el - tette hozzá.

Magyarország 51,8 pontos eredménye egyébként valamivel meghaladja a visegrádi országok 51,1 pontos átlagát, és mindössze 2,1 ponttal marad el az unió átlagos 53,9 pontos szintjétől. Az Európai Unióban egyébként a skandináv államok járnak az élen, míg a legkevésbé fenntartható a ciprusi és görög fejlődés.

A jelentés azt is megállapítja, hogy bár Magyarország a környezeti fenntarthatóságban az átlag felett teljesít például a zöld pénzügyek terjedésében vagy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében, vannak olyan társadalompolitikai célok, amelyekben további felzárkózásra van szükség.

Elmaradás van abban is, hogy az online csatornákon keresztül hitelt felvevők aránya az egyes európai országokban tízszer olyan magas, mint Magyarországon, nálunk a kölcsönt felvevők mindössze egy százaléka élt ezzel a lehetőséggel.

A jelentés azt is megállapítja, hogy az innováción nélkül nem tartható fenn a gazdasági növekedés: ehhez szükség van a termelékenység javítására. És bár az elmúlt években ebben történt javulás a hazai kis- és középvállalkozásoknál is, az alacsony kiindulószint miatt a hazai kkv-k termelékenysége még mindig nem éri el a cseh vagy a lengyel kkv-k termelékenységi szintjét.