eur:
394.16
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a főváros és a Mol-csoport közötti stratégiai megállapodás aláírásán a Városházán 2018. június 15-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Új elem jelent meg a Mol hosszú távú stratégiájában

Jóváhagyta a Mol igazgatósága a vállalat hosszú távú stratégiájának aktualizálását és meghatározta a 2030 utáni időszakra vonatkozó jövőképét.

A vállalat elegendő működési cash flow-t generál majd a 2021-2025 közötti időszakban, miközben az EBITDA a 2021-es 2,3 milliárd dollárról 2025-re 2,6 milliárd dollárra nő.

A Mol felgyorsítja a már 2016-ban megkezdett átalakulását azért, hogy tevékenysége 2050-re karbonsemleges legyen, ennek érdekében 2030-ig minden második dollárt fenntartható projektekre költ. A vállalat

a következő öt évben mintegy 1 milliárd dollárt fektet be a körforgásos gazdaságot támogató projektekbe

- közölték.

A vállalat közleményében hangsúlyozta: figyelembe véve a fosszilis motorüzemanyagok iránti kereslet hosszú távon várható csökkenését, a Mol folytatja és felgyorsítja az átállást az üzemanyag-termelésről a vegyiparra, hogy Kelet-Közép-Európa vezető, fenntartható vegyipari vállalatává váljon.

A Mol feldolgozás és kereskedelem üzletága (downstream) megőrzi kiemelkedő készpénztermelő pozícióját az európai finomítási üzletágban, 2025-ig 1,2 milliárd dollárt meghaladó EBITDA elérését célozza meg, amelyet 150 millió dollár értékű hatékonyságnövelés támogat.

A fogyasztói szolgáltatások területén célul tűzték ki, hogy 2030-ig magas szinten digitalizált kiskereskedelmi, illetve integrált mobilitási szolgáltatóvá váljon a vállalat.

Az üzletág tovább növelheti hozzájárulását a csoport eredményeihez azzal, hogy 2025-ig 700 millió dollárt meghaladó EBITDA-t, valamint 2021 és 2025 között 2 milliárd dollár feletti szabad cash flow-t biztosít.

A kutatás-termelés szegmensben (upstream) a profittermelésre, a közép-kelet-európai termeléscsökkenés kezelésére, a nemzetközi portfólió lehetőségeinek kihasználására, valamint a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS) területén történő befektetésekre összpontosít a cég. Mint írják, 2021 és 2025 között maximalizálják a készpénztermelő képességüket és az értékteremtést, megközelítőleg 1,8 milliárd dollár egyszerűsített szabad pénzáramlást termelve.

A Mol kulcsszerepet kíván játszani az alacsony szén-dioxid kibocsátású körforgásos gazdaság kialakításában.

Ehhez CCUS mellett olyan új üzletágakba tervez beruházni, mint a második generációs bioüzemanyagok vagy akár a hidrogénnel kapcsolatos lehetőségek.

A közlemény idézi Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját, aki felidézte: a 2010-es évek közepén a Mol az első volt a régióban, amely stratégiájában megfogalmazta, hogy kilép a hagyományos olaj- és gázipari keretek közül, és a külső környezet változásait megelőzve alakítja át tevékenységét. Hangsúlyozta azt is, hogy a fenntarthatóság és a jövedelmezőség nem egymást kizáró szempontok, egyszerre kell teljesülniük. Körforgásos gazdaság nélkül nincs jövő, ennek megfelelően frissíti stratégiáját és alakítja át tevékenységét a Mol - jelezte az elnök-vezérigazgató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×