eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Nyitókép: Pixabay

Nem is a munkáltatónak fájhat az évközi minimálbér-emelés?

Szakértői számolgatások szerint a júliusi járulékcsökkenés lehet a kulcsa a kétlépcsős idei béremelésnek.

Mivel júliusban járulékcsökkentés jön, az akkor tovább emelkedő minimálbér és a garantált bérminimum nem jelent többletkiadást a munkaadóknak - olvasható a Magyar Nemzet szakértőkre támaszkodó írásában -, sőt terheik akár csökkenhetnek is.

A vállalkozói szervezetek ugyanakkor rámutatnak: a válság által leginkább érintett területeken nem hiányzott a kötelező bérköltség-emelkedés, a kisvállalkozások többségénél ugyanakkor nem ez a jellemző.

A szakszervezetek szerint sok területen továbbra is munkaerőhiány van, ám a kkv-knál is emelni kell, hogy ne áramoljon ki nagyobb munkaerőtömeg jobb ajánlatért, ugyanis

a versenyszférában általában nagyobb a béremelés idén, mint 4 százalék, akár a bő duplája is lehet.

A kkv-szektorban azért a garantált bérminimum emelése nagyobb kiadást jelenthet. Ennek oka, hogy sokan vannak foglalkoztatva a garantált bérminimum tavalyi, 210 600 forintos összege és a februártól megemelt, 219 ezer forintos összeg között, az ő bérüket pedig a bérfeszültségek és a keresettorlódás elkerülése miatt szintén ki kell igazítani.

A minimálbér és a bérminimum közvetlenül mintegy egymillió munkavállalót érint, közvetve pedig további százezreket.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége a közelmúltban többször is jelezte, hogy a minimálbéresek több százezres tömege kapja zsebbe a minimálbér fölötti részt, így jár jobban a munkáltató még akkor is, ha van minimálbér-emelés, hisz mindössze fehéríti a bér egy részét.

Ismert, ha júliustól két százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, a minimálbér összege automatikusan 169 ezer forintra nő, míg a garantált bérminimum 221 200 forintra. Ebben az esetben a munkáltató úgy tud további egy százalék kötelező legkisebb bért emelni, hogy a havi kiadása csökken, ugyanis a béren felül az államnak fizetendő járulékok, vagyis a 15,5 százalékos szocho és a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás mértéke összesen 15 százalékra csökken a jelenlegi 17 százalékról.

Címlapról ajánljuk
VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

VOSZ: a munkaerőpiaci helyzet javulása a nyugdíjas munkavállalóknak köszönhető

Az elmúlt években a munkaerő-piaci aktivitást jelentős részben növelte a nyugdíjasok visszafoglalkoztatása, évente ugyanis körülbelül 15 ezer olyan friss nyugdíjas van, aki az ellátása mellett tovább dolgozik – mondta az InfoRádióban a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese. A VOSZ támogatja azt, hogy minél többen – erejüktől függően – akár csak heti két napban dolgozzanak nyugdíj mellett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×