eur:
394.22
usd:
369.41
bux:
65294.16
2024. április 19. péntek Emma
Nyitókép: Pixabay

Nem is a munkáltatónak fájhat az évközi minimálbér-emelés?

Szakértői számolgatások szerint a júliusi járulékcsökkenés lehet a kulcsa a kétlépcsős idei béremelésnek.

Mivel júliusban járulékcsökkentés jön, az akkor tovább emelkedő minimálbér és a garantált bérminimum nem jelent többletkiadást a munkaadóknak - olvasható a Magyar Nemzet szakértőkre támaszkodó írásában -, sőt terheik akár csökkenhetnek is.

A vállalkozói szervezetek ugyanakkor rámutatnak: a válság által leginkább érintett területeken nem hiányzott a kötelező bérköltség-emelkedés, a kisvállalkozások többségénél ugyanakkor nem ez a jellemző.

A szakszervezetek szerint sok területen továbbra is munkaerőhiány van, ám a kkv-knál is emelni kell, hogy ne áramoljon ki nagyobb munkaerőtömeg jobb ajánlatért, ugyanis

a versenyszférában általában nagyobb a béremelés idén, mint 4 százalék, akár a bő duplája is lehet.

A kkv-szektorban azért a garantált bérminimum emelése nagyobb kiadást jelenthet. Ennek oka, hogy sokan vannak foglalkoztatva a garantált bérminimum tavalyi, 210 600 forintos összege és a februártól megemelt, 219 ezer forintos összeg között, az ő bérüket pedig a bérfeszültségek és a keresettorlódás elkerülése miatt szintén ki kell igazítani.

A minimálbér és a bérminimum közvetlenül mintegy egymillió munkavállalót érint, közvetve pedig további százezreket.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége a közelmúltban többször is jelezte, hogy a minimálbéresek több százezres tömege kapja zsebbe a minimálbér fölötti részt, így jár jobban a munkáltató még akkor is, ha van minimálbér-emelés, hisz mindössze fehéríti a bér egy részét.

Ismert, ha júliustól két százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, a minimálbér összege automatikusan 169 ezer forintra nő, míg a garantált bérminimum 221 200 forintra. Ebben az esetben a munkáltató úgy tud további egy százalék kötelező legkisebb bért emelni, hogy a havi kiadása csökken, ugyanis a béren felül az államnak fizetendő járulékok, vagyis a 15,5 százalékos szocho és a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás mértéke összesen 15 százalékra csökken a jelenlegi 17 százalékról.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

"Amíg nemzeti kormány lesz, Magyarország nem lép be az ukrajnai háborúba senkinek az oldalán" - jelentette ki a Fidesz EP-kampánynyitó rendezvényén pénteken Orbán Viktor pártelnök. "No migration, no gender, no war" - adta ki a hármas jelszót.

Kaiser Ferenc: a mérsékelt izraeliek nem Iránt féltik, hanem az amerikai fegyvercsomagot

Hírügynökségi jelentések szerint az izraeli hadsereg csapást mért több célpontra Iránban, de ezt Izraelben hivatalosan nem erősítették meg. Irán azt közölte, hogy a légvédelme működésbe lépett, és az okozott robbanásokat a közép-iráni Iszfahán körzetében. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ez izraeli jelzés, figyelmeztetés volt Iránnak a hétvégi zsidó állam elleni támadása után.
VIDEÓ
Kezd magára találni a forint

Kezd magára találni a forint

A hajnali órákban toltak egy szintet a forint euróval szembeni árfolyamán, melynek nyomán a kurzus a 394-es szintről a 396-os szint közelébe ugrott, majd legalább olyan gyorsan szúrt vissza a nyitószintig. Délelőtt viszont lassan tovább veszített értékéből a magyar deviza, de délután az euró dollárhoz képesti erősödését a forint is lekövette. Az izraeli válaszcsapás hírére a befektetők ismét kockázatkerülő üzemmódba kapcsoltak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×