eur:
411.21
usd:
392.72
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Nem is a munkáltatónak fájhat az évközi minimálbér-emelés?

Szakértői számolgatások szerint a júliusi járulékcsökkenés lehet a kulcsa a kétlépcsős idei béremelésnek.

Mivel júliusban járulékcsökkentés jön, az akkor tovább emelkedő minimálbér és a garantált bérminimum nem jelent többletkiadást a munkaadóknak - olvasható a Magyar Nemzet szakértőkre támaszkodó írásában -, sőt terheik akár csökkenhetnek is.

A vállalkozói szervezetek ugyanakkor rámutatnak: a válság által leginkább érintett területeken nem hiányzott a kötelező bérköltség-emelkedés, a kisvállalkozások többségénél ugyanakkor nem ez a jellemző.

A szakszervezetek szerint sok területen továbbra is munkaerőhiány van, ám a kkv-knál is emelni kell, hogy ne áramoljon ki nagyobb munkaerőtömeg jobb ajánlatért, ugyanis

a versenyszférában általában nagyobb a béremelés idén, mint 4 százalék, akár a bő duplája is lehet.

A kkv-szektorban azért a garantált bérminimum emelése nagyobb kiadást jelenthet. Ennek oka, hogy sokan vannak foglalkoztatva a garantált bérminimum tavalyi, 210 600 forintos összege és a februártól megemelt, 219 ezer forintos összeg között, az ő bérüket pedig a bérfeszültségek és a keresettorlódás elkerülése miatt szintén ki kell igazítani.

A minimálbér és a bérminimum közvetlenül mintegy egymillió munkavállalót érint, közvetve pedig további százezreket.

A Munkástanácsok Országos Szövetsége a közelmúltban többször is jelezte, hogy a minimálbéresek több százezres tömege kapja zsebbe a minimálbér fölötti részt, így jár jobban a munkáltató még akkor is, ha van minimálbér-emelés, hisz mindössze fehéríti a bér egy részét.

Ismert, ha júliustól két százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, a minimálbér összege automatikusan 169 ezer forintra nő, míg a garantált bérminimum 221 200 forintra. Ebben az esetben a munkáltató úgy tud további egy százalék kötelező legkisebb bért emelni, hogy a havi kiadása csökken, ugyanis a béren felül az államnak fizetendő járulékok, vagyis a 15,5 százalékos szocho és a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás mértéke összesen 15 százalékra csökken a jelenlegi 17 százalékról.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×