Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
A koronavírus-járvány miatt elnéptelenedett Mátyás király sétány Hajdúszoboszlón 2020. április 24-én. Ezen a sétányon található a fürdőváros legtöbb és legnagyobb szállodája.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Szállodaszövetség: egyre nagyobb a baj, és nem jön segítség

Hétfőtől kötelező a maszkviselés az éttermekben és a szórakozóhelyeken, a szabályszegőket akár egymillió forintos bírsággal vagy a vendéglátóüzlet bezárásával is sújthatják. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a maszkviselés még mindig sokkal jobb, mintha bezárnák a helyeket.

A szövetség értelmezésében, hasonlóan, ahogy Ausztriában már hetek óta előírás, kizárólag érkezéskor és távozáskor kötelező a maszk az éttermekben, az asztalnál helyet foglalva nem. Illetve akkor, ha a vendég mondjuk igénybe veszi a mosdót, esetleg a büféasztalhoz fárad, de ez betartható gyakorlatnak tartanak.

Flesch Tamás szerint az emberek az elmúlt hetekben, hónapokban már hozzászokhattak a maszkviseléshez a közösségi közlekedés, vagy a boltba járás alkalmával, az, hogy ezt a hétfői naptól a vendéglátóhelyekre is kiterjesztették,

még mindig sokkal jobb, mintha bezáratták volna a helyeket.

Ha ennek ez az ára, meg kell tennie mind a dolgozóknak, mind a vendégeknek, hogy minél tovább nyitva lehessen maradni.

Hogy ez mennyire fogja elrettenteni a vendégeket, egyelőre nehéz megmondani, tény azonban, hogy már eddig is csökkent az étterembe járó vendégek száma az elmúlt hetekben, de talán nem ez lesz a legnagyobb visszatartó erő, látva a külföldi pozitív példákat, amelyek szerint a vendégek normálisan viselték a hasonló szigorítást.

Mindezzel együtt

a szektort abszolút negatív hangulat jellemzi.

Sok fővárosi, elsősorban a külföldi vendégekre alapozó étterem március vége, április eleje óta zárva van, ráadásul esetükben nem sok remény van arra, hogy jövő május-június előtt ki tudjanak újra nyitni. De egyre több magyar vendég is elmarad, ami miatt nagyon nehéz lesz az ágazat számára a mostani helyzetet túlélni.

Flesch Tamás kiemelte: számtalan módon jelezték a kormányzat részére a különféle fórumain, a Magyar Turisztikai Ügynökségen, az Innovációs és Technológiai, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériumon keresztül, hogy a szektort a tavaszihoz hasonló módon tovább kellene segíteni, máskülönben nehéz lesz megtartani az embereket. Azonban egyelőre nem kaptak ebben semmilyen segítséget.

Ráadásul az, hogy ki meddig bírja a tartalékokkal, nagyjából felmérhetetlen, attól függően, hogy melyik cégnek, gazdasági társaságnak milyen likviditása van.

Sok budapesti vendéglátóhelyen már szinte mindenkit elküldtek, és a szállodaiparban is az alkalmazottak legalább 50-60 százalékát szélnek eresztették.

A szövetség elnöke megjegyezte, ennek tükrében az is kérdéses, hogy miként fog megtörténni egy esetleges jövő tavaszi újraindulás, és honnak lesz ekkora dolgozói létszám.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×