Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
A koronavírus-járvány miatt elnéptelenedett Mátyás király sétány Hajdúszoboszlón 2020. április 24-én. Ezen a sétányon található a fürdőváros legtöbb és legnagyobb szállodája.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Szállodaszövetség: egyre nagyobb a baj, és nem jön segítség

Hétfőtől kötelező a maszkviselés az éttermekben és a szórakozóhelyeken, a szabályszegőket akár egymillió forintos bírsággal vagy a vendéglátóüzlet bezárásával is sújthatják. Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke szerint a maszkviselés még mindig sokkal jobb, mintha bezárnák a helyeket.

A szövetség értelmezésében, hasonlóan, ahogy Ausztriában már hetek óta előírás, kizárólag érkezéskor és távozáskor kötelező a maszk az éttermekben, az asztalnál helyet foglalva nem. Illetve akkor, ha a vendég mondjuk igénybe veszi a mosdót, esetleg a büféasztalhoz fárad, de ez betartható gyakorlatnak tartanak.

Flesch Tamás szerint az emberek az elmúlt hetekben, hónapokban már hozzászokhattak a maszkviseléshez a közösségi közlekedés, vagy a boltba járás alkalmával, az, hogy ezt a hétfői naptól a vendéglátóhelyekre is kiterjesztették,

még mindig sokkal jobb, mintha bezáratták volna a helyeket.

Ha ennek ez az ára, meg kell tennie mind a dolgozóknak, mind a vendégeknek, hogy minél tovább nyitva lehessen maradni.

Hogy ez mennyire fogja elrettenteni a vendégeket, egyelőre nehéz megmondani, tény azonban, hogy már eddig is csökkent az étterembe járó vendégek száma az elmúlt hetekben, de talán nem ez lesz a legnagyobb visszatartó erő, látva a külföldi pozitív példákat, amelyek szerint a vendégek normálisan viselték a hasonló szigorítást.

Mindezzel együtt

a szektort abszolút negatív hangulat jellemzi.

Sok fővárosi, elsősorban a külföldi vendégekre alapozó étterem március vége, április eleje óta zárva van, ráadásul esetükben nem sok remény van arra, hogy jövő május-június előtt ki tudjanak újra nyitni. De egyre több magyar vendég is elmarad, ami miatt nagyon nehéz lesz az ágazat számára a mostani helyzetet túlélni.

Flesch Tamás kiemelte: számtalan módon jelezték a kormányzat részére a különféle fórumain, a Magyar Turisztikai Ügynökségen, az Innovációs és Technológiai, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériumon keresztül, hogy a szektort a tavaszihoz hasonló módon tovább kellene segíteni, máskülönben nehéz lesz megtartani az embereket. Azonban egyelőre nem kaptak ebben semmilyen segítséget.

Ráadásul az, hogy ki meddig bírja a tartalékokkal, nagyjából felmérhetetlen, attól függően, hogy melyik cégnek, gazdasági társaságnak milyen likviditása van.

Sok budapesti vendéglátóhelyen már szinte mindenkit elküldtek, és a szállodaiparban is az alkalmazottak legalább 50-60 százalékát szélnek eresztették.

A szövetség elnöke megjegyezte, ennek tükrében az is kérdéses, hogy miként fog megtörténni egy esetleges jövő tavaszi újraindulás, és honnak lesz ekkora dolgozói létszám.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×