Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) számításai szerint a koronavírus-válság már "mélyebbre ásott", mint a 2008-as pénzügyi krízis - olvasható a Napi.hu összefoglalójában, amelyet az EBRD felméréséből készített.
Először is: több munkahely veszett el a lezárások miatt, mint a pénzügyi krízis következményeként. Továbbá: a magyar háztartásoknak a felét érintette valamilyen módon a járvány gazdasági hatása.
Az EBRD-régióban a megkérdezettek 73 százaléka mondta, hogy személyesen is érintette a koronavírus-járvány, míg azokban a fejlett európai országokban, ahol jelentősebb ösztönző csomagokkal álltak elő a kormányok, 41 százalék állított hasonlót.
Az EBRD országaiban a válaszadók átlag 15 százaléka mondta, hogy elvesztette a munkáját, ami több mint duplája a fejlett európai országokban mértnek.
A családi vállalkozások megszüntetése szintén sokkal gyakoribb volt az EBRD-országokban, ahol a háztartások 15 százalékára terjedt ki ez, míg Európa fejlett gazdaságaiban csak 2 százalékára.
A válság hatásának terhe aránytalanul jobban érintette az alacsonyabb iskolai végzettségűeket és az alacsonyabb jövedelemkategóriába tartozókat.
A fiatalok és a kisebb cégeknél dolgozók körében szintén jellemzőbb volt a munkahelyek elvesztése a pandémia eredményeképp. Az állami szektorban dolgozók viszont jobban jártak.
A felmérés magyarokra fókuszáló részeiből kiderül,
a háztartásoknak 50,5 százalékát érintette a járvány gazdaságilag
a 2020 februári felméréshez képest és 49,1 százalék mondta, hogy egyáltalán nem érintette a járvány. A magyarok 59 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett azzal, ahogy a kormány kezeli a járványt, igaz, a felmérést még a magyarországi járványhelyzet újbóli rosszabbodása előtt készítették.
A mostani felmérésből kiderült, a járvány miatt a megkérdezett magyarok 13,1 százaléka veszítette el a munkáját, 9,8 százalék nyilatkozott úgy, hogy részesült a kormány munkahelymegőrző támogatásából, 9,2 százalékot küldtek fizetés nélküli szabadságra, 16,4 százalékuk dolgozott csökkentett munkaidőben, 8,7 százaléknál függesztették fel a bérek kifizetését, 19,3 százaléknak csökkentették a fizetését. A megkérdezettek 10,1 százaléka mondta, hogy a válság miatt több munkaórát dolgozott, 15,2 százalék vállalt másodállást. Ezzel szemben 11 százalék mondta, hogy korábban nem dolgozott, de ebben az időben talált új állást. A megkérdezettek 5,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy be kellett zárnia családi vállalkozását a járvány hatásai miatt. A megkérdezettek ötöde mondta azt, hogy a járvány hatására csökkentek az átutalásai és 4,8 százaléknak volt külföldről hazatért családtagja.
A számokból még az is kiderül, hogy a magyarok 17,5 százaléka vásárolt kevesebbet, majdnem minden harmadik ember lemondott a luxuscikkekről, minden hatodik kevesebb alkoholt ivott, minden tizedik kevesebbet dohányzott,
minden ötödik kevesebbet autózott, és minden második ember kevesebbet nyaralt is.
A megkérdezett magyaroknak kicsit több mint negyede (25,7 százalék) állította, hogy orvosi látogatást halasztott el és 4,8 százalék mondta, hogy valamilyen gyógyszer szedését hagyta abba. 6,5 százalék állította, hogy valamilyen segítségnyújtással hagyott fel a járvány miatt.
A 40 ezer ember megkérdezésén alapult felmérést nyolc EBRD-országban (Fehéroroszország, Egyiptom, Görögország, Magyarország, Lengyelország, Szerbia, Törökország és Ukrajna), valamint 6 fejlett európai országban (Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország és Svédország) végezték el.