A kijárási korlátozás időszakában, illetve, amikor felfutóban volt a járvány, olyan sokan voltak szabadságon Magyarországon, mintha tombolt volna a nyár – mondta az InfoRádiónak a Portfolio gazdasági hírportál munkatársa, Hornyák József.
A márciusi-áprilisi szabadságolások gyakorlatilag megfeleltek a júliusi-augusztusinak,
sőt, talán egy kicsit meg is haladták azt. Áprilisban a foglalkoztatottak 12 százaléka volt szabadságon, miközben ebben az időszakban általában két százalék körüli a szabadságolási arány.
Ennek elsősorban az az oka, hogy rengeteg gyárban leállt a termelés a járvány alatt, csökkent a külső kereslet, megszakadtak a beszállítói láncok. Általánosságban nem kellett olyan sokat termelni és az egészségi előírásokat is be kellett tartani, ami megnehezítette a gyártást. Ennek látható jele volt, hogy áprilisban bezuhant az ipari termelés, 32 százalékos visszaesést tapasztalhattunk.
A vállalatok nagy része átmeneti, kényszer-, vagy fizetés nélküli szabadságra küldte az alkalmazottakat. Hornyák József szerint ez volt a jobbik eset, hiszen a cégeknek komoly leépítésekről is dönteniük kellett. A márciusi-áprilisi időszakban 150-160 ezer munkavállalótól váltak meg a vállalatok, ez tehát egy nagyon nehéz időszak volt a hazai munkaerőpiacon, a szerencsésebbek megúszhatták egy szabadságolással. Voltak, akik önszántukból választották a szabadságot, például azért, mert otthon kellett maradniuk az iskoláskorú gyermekükkel, a digitális oktatás időszakában vigyázni kellett rájuk, tanítani kellett őket.
Általánosságban elmondható, hogy idén sokan felhasználták, vagy kényszerültek felhasználni a szabadságuk nagy részét, emiatt nyáron kevesebb időre tudnak majd elmenni pihenni. Még májusban is a dolgozók 7 százaléka volt szabadságon, miközben az elemzők ilyenkor is általában 2 százalék alatti rátát szoktak látni.
A vendéglátói szektor a járvány egyik legnagyobb vesztese
A szállodákat átmeneti időre be kellett zárni, a munkavállalókat jobb esetben szabadságra küldték, rosszabb esetben leépítették, a heti munkaórák száma 10 órával csökkent a vendéglátásban. A feldolgozóiparban is csaknem 4 órával csökkent a ledolgozott órák száma májusban, de a gyárak még mindig nem tudták felpörgetni a termelést a válság előtti időszakra.
Hornyák József arról is beszélt, hogy amíg a koronavírus járvány előtt a munkavállalók 2-3 százaléka dolgozott otthonról, addig márciusban megközelítette a 8 százalékot, áprilisban pedig meghaladta a 16 százalékot a home office-ban dolgozók aránya. Májusban is kifejezetten magas szinten, 17 százalék körül stabilizálódott azoknak az aránya, akiknek nem kellett bejárni dolgozni.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy home office-ban is hatékonyan el lehet végezni a munkát. Számos iparágban olyan változásra lehet számítani, ahol a napi szintű irodai munkavégzést, esetleg heti csak 3-4 bejárós nap követheti, 1-2 napot pedig tartósan is otthonról dolgozhatnak majd a munkavállalók a következő időszakban - mondta a Portfolio munkatársa.
