Infostart.hu
eur:
386.11
usd:
331.84
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Magasfeszültségű távvezetékek a naplementében Debrecen közelében 2017. április 24-én. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító tájékoztatása szerint a magyarországi bruttó villamosenergia-fogyasztás 3 százalékkal volt magasabb az idén az első negyedévben, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A növekedés a tartósan hideg időjárásnak tulajdonítható.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Tovább nőtt az áramfogyasztás Magyarországon

Az utóbbi tíz évben folyamatosan nő Magyarország áramfelhasználása, tavaly elérte a 45,7 terawattórát az előző évi 45,4 terawattóra után, az emelkedést leginkább az árammal működő háztartási és ipari technológiák gyors terjedése, valamint a digitalizáció okozza.

A magyar villamosemergia-rendszer 2019-es adatairól szóló jelentést a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. kedden tett közzé honlapján.

Az összefoglaló szerint tavaly kissé csökkent ugyan az importenergia részaránya, de érdemben nem változott a súlya a magyar piacon, továbbra is 30 százalék körüli szinten áll. A nemzeti energiastratégia 2030-ra 20 százalékos szintet határoz meg.

A hazai erőművekben megtermelt áram csaknem fele, 49,24 százaléka tavaly is atomenergiából származott.

A második helyen állnak 27,11 százalékos részesedéssel a földgáz-, a harmadik helyen pedig 12 százalékkal a szén-lignit tüzelésű erőművek. Ez utóbbiak kivezetése a rendszerből jelentős részesedésük miatt csak lépcsőzetesen, korszerű és környezetbarát technológiával történő pótlással együtt történhet meg - közölte a Mavir.

A megújuló energiák részaránya 12 százalék az erőműparkon belül.

A rendszerirányító középtávon, 2030-ig a hagyományos erőművi kapacitások csökkenésével számol. A szén- és lignittüzelésű erőművek a következő tíz évben gyakorlatilag eltűnnek a rendszerből, csak a Mátrai Erőmű 2025-2026-ra tervezett leállításával csaknem 900 megawattnyi kapacitás esik majd ki.

A földgázbázisú termelés együttes kapacitása kissé csökkenhet, de érdemi változásra ebben a körben nem számít a Mavir, és ugyanígy kalkulál a háztartási méretű kiserőművek jelenlétével is.

Jelezték ugyanakkor, hogy a napenergia-termelésben további számottevő növekedést várnak az elmúlt tíz év gyorsuló üteme alapján.

A zömében időjárásfüggő megújuló bázison épült erőművi kapacitások értékelésénél figyelembe kell venni, hogy a naperőművek 16, a szélerőművek 25 százalékos kihasználtsággal működtek 2019-ben - mutatott rá a Mavir.

A hagyományos erőművek körében a nukleáris blokkok kihasználtsága a legmagasabb, az egyéb gáztüzelésű termelők kihasználtsága növekvő, míg a szén-lignit primerforrású termelők csökkenő tendenciát mutattak tavaly.

A magyarországi villamosenergia-rendszer csúcsterhelése is nőtt.

Tavaly haladta meg először a téli csúcsterhelés a 7000 megawattot, és a Mavir arra számít, hogy ez a trend a következő években folytatódni fog,

az előrejelzések 2030-ra már 8000 megawattos csúcsokat mutatnak.

A rendszerirányító két kiugró csúcsterhelést tapasztalt 2019-ben, a valaha mért legmagasabb nyári rendszerterhelési rekordot 6633 megawattos negyedórás átlag értékkel június 27-én, a szintén történelmi értéknek számító 7105 megawattos téli csúcsterhelést pedig december 6-án regisztrálták.

A csúcsrekordok egyrészt a hosszú nyári kánikulai napokra koncentrálódtak a légkondicionálók áramfogyasztása miatt, másrészt a tartósan alacsony átlaghőmérsékletű és borúsabb téli napokra a fűtés, a karácsonyi időszakot megelőző fokozottabb ipari és kereskedelmi felhasználás, valamint az ünnepi díszkivilágítások miatt.

A határkeresztező kapacitások közül az osztrák-magyar, valamint a piacösszekapcsolásban érintett szlovák-magyar volt az importban leginkább érintett a jelentés szerint. A szlovák-magyar és a szlovén-magyar összeköttetés bővítése befolyással lehet a határkeresztező áramlások alakulására a következő években. A szlovák-magyar szakaszon 2020 végén fejeződhet be a kapacitásbővítés, a szlovén-magyar távvezeték üzembehelyezése pedig 2021 végén várható.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Egyetlen országon a világ szeme: mindenki feszülten várja Trump döntését – Megszólalt az elnök

Szakadatlan a feszültség a Közel-Keleten. Sajtóhírek szerint Donald Trump több opciót is mérlegelhet egy Irán elleni esetleges katonai beavatkozás kapcsán, miközben a teheráni rezsim brutálisan lép fel az országszerte zajló tüntetésekkel szemben. A német hatóságok arra figyelmeztetik a légitársaságokat, hogy kerüljék el az iráni légteret, a brit kormány pedig ideiglenesen bezáratta teheráni nagykövetségét a Politico értesülései szerint.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×