Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
305.41
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
A Barátság I. kőolajvezeték a szlovák Transpetrol kőolajszállító vállalat kistompai átemelő állomásánál 2015. február 9-én. Ezen a napon Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő ünnepélyesen átadta a felújított vezetéket.
Nyitókép: MTI/Komka Péter

Bezuhanó árak és összeomló kereslet az olajpiacon

Öt százalék körüli mértékben csökkentek a világpiaci olajárak szerda délelőtt, miután olyan jelentések láttak napvilágot, hogy a túlkínálat makacsul fennmarad, miközben a kereslet összeomlik a koronavírus-járvány következményeként.

A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség közül az északi-tengeri Brent eddigi napi minimumán 5,48 százalékos mínuszban, 27,98 dolláron, a WTI pedig 4,48 százalékos veszteségben, 19,21 dolláron,

18 éves mélyponton

állt a legközelebbi határidős jegyzésekben.

Közép-európai idő szerint dél körül a júniusi szállítású Brent hordónként 4,02 százalékos mínuszban, 28,41 dolláron, a WTI pedig 2,24 százalékos mínuszban, 19,66 dolláron forgott.

A Nemzetközi Energia-ügynökség (IEA) szerdán közzétett, szokásos havi jelentésében közölte, hogy számításai szerint az egy évvel ezelőttihez képest áprilisban napi 29 millió hordóval, a második negyedévben pedig 23,1 millió hordóval lesz alacsonyabb a globális kereslet.

A második félévben fokozatos fellendülés várható, ám decemberben még így is napi 2,7 millió hordóval maradhat el a kereslet az egy évvel korábbihoz képest.

A globális kínálat májusban ugyancsak rekordmértékben, napi 12 millió hordóval mérséklődhet, miután a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) 14 tagállama és a velük szövetséges tíz ország, élükön Oroszországgal - az OPEC+ néven ismert csoport - a hét végén kitermelésük napi 9,7 millió hordós csökkentésében állapodott meg májusra és júniusra. Az OPEC+ az informális együttműködésen kívüli nagy olajtermelőket, közöttük az Egyesült Államokat, Kanadát, Brazíliát és Norvégiát további napi 5 millió hordós kitermeléscsökkentésre szeretné rávenni. Kanada és Norvégia kész részt venni a csökkentésben, az Egyesült Államok pedig jelezte, hogy az olajár jelentős mértékű esése miatt termelése az idén egyébként is csökkenni fog.

Az IEA elemzői arra számítanak, hogy a 2020-as év egészében a globális olajkereslet napi 9,3 millió hordóval lehet kevesebb az előző évinél, a globális olajkitermelés viszont csak napi 2,3 millió hordóval maradhat el a tavalyi szinttől.

A Goldman Sachs és UBS bankházak olajpiaci szakértői már a hét végén figyelmeztettek arra, hogy

a globális kitermelés napi 15 millió hordós - az elmúlt évek átlagos olajkeresletének nagyjából 15 százalékával egyenértékű - csökkentése nem biztos, hogy elegendő lesz az áresés megállításához,

mert a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozások és termelésleállások egyes becslések szerint harminc százalékkal is visszavethették a világ olajfelhasználási igényét.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×