Infostart.hu
eur:
386.21
usd:
332.52
bux:
121724.16
2026. március 4. szerda Kázmér
A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) logója a szervezet bécsi székházán 2020. március 4-én, az OPEC kétnapos 178. miniszteri tanácskozásásának kezdete előtti napon.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Négy nap után egyezett meg az OPEC+, mindenki elégedett

Az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelők közössége az OPEC+ megállapodtak kitermelésüknek a világkereslet tíz százalékát megközelítő csökkentéséről.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli nagy olajtermelő országok OPEC+ néven ismert informális közössége négy napig tartó egyeztetést követően kitermelésük napi 9,7 millió hordós, az elmúlt évek átlagos globális olajkeresletének közel tíz százalékával egyenlő csökkentésében állapodtak meg vasárnap, videokonferencián.

A Reuters beszámolja szerint

a napi 9,7 millió hordós termeléscsökkentés hatálya május-júniusra érvényes, azt követően a csökkentés mértékét 2022 áprilisáig fokozatosan leépítik.

Az OPEC+ az informális együttműködésen kívüli nagy olajtermelőket, közöttük az Egyesült Államokat, Kanadát, Brazíliát és Norvégiát további napi 5 millió hordós kitermeléscsökkentésre szeretné rávenni. Kanada és Norvégia már jelezte szándékát a csökkentésben való részvételre. Az Egyesült Államok pedig jelezte, hogy az olajár jelentős mértékű esése miatt termelése az idén egyébként is csökkenni fog.

A megállapodást eredetileg csütörtökön hozták volna tető alá, Mexikó azonban nem egyezett bele a csökkentés rá eső hányadába. Andres Manuel Lopez Obrador mexikói elnök pénteki bejelentése szerint Donald Trump amerikai elnök felajánlotta, hogy az Egyesült Államok felvállalja a termelés Mexikótól várt csökkentésének egy részét is. Trump a vállalást későbbi fizetés feltételéhez kötötte.

A kitermelés 15 százalékos csökkentése a Goldman Sachs és UBS bankházak olajpiaci szakértőinek a prognózisa szerint nem biztos, hogy elegendő lesz az áresés megállításához, hiszen a koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozások és termelésleállások egyes becslések szerint harminc százalékkal is visszavethették a világ olajfelhasználási igényét. A Brent nyersolaj ára így az év eleji hordónkénti 70 dolláros szintről akár 20 dollárra is csökkenhet.

A Brent nyersolaj ára a megállapodás ismertté válását követően vasárnap európai idő szerint este kilenc órakor hordónként 31,82 dolláron állt a globális kereskedelemben, ami 0.16 százalékos napi áremelkedésnek felel meg.

Elégedettek

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Szalmán szaúdi király vasárnap folytatott telefonbeszélgetésében üdvözölte, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli nagy olajtermelő országok OPEC+ néven ismert informális közössége megállapodott a kitermelés csökkentéséről.

Mindhárman kifejezték elégedettségüket a megállapodással és ezáltal a globális kőolajpiacok stabilizálódásával kapcsolatban, valamint hangsúlyozták, hogy az olajtermelő országoknak továbbra is kötelességük gondoskodni e piacok és általában a világpiac stabilitásáról.

Az amerikai elnök később a Twitteren azt írta, hogy a megállapodás "több százezer energiaipari munkahelyet ment meg az Egyesült Államokban". Hozzátette, hogy köszönetet mondott és gratulált Putyinnak és Szalmán királynak. Külön beszélt Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel, az arab királyság effektív vezetőjével is.

A Kreml közleménye szerint először Trump és Putyin között volt egy telefonbeszélgetés, utána következett a hármas kapcsolás a szaúdi királlyal.

Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter azt mondta a megállapodás után a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint, hogy az olajpiaci válság még legalább az év végéig el fog tartani.

Az OPEC+ megállapodása a kitermelésnek a világkereslet tíz százalékát megközelítő, vagyis napi 9,7 millió hordóval való csökkentéséről szól májusra és júniusra vonatkozóan, azt követően a csökkentés mértékét 2022 áprilisáig fokozatosan leépítik.

Abdelaziz bin Szalmán szaúdi energiaügyi miniszter a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: a napi 9,7 millió hordóval való csökkentés a valóságban 12,5 millió hordóval való csökkentést jelent majd május 1-jétől, mert még áprilisban Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait többet fog termelni.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×