Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
315.87
bux:
149634.09
2026. augusztus 12. szerda Klára
A Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) logója a szervezet bécsi székházán 2020. március 4-én, az OPEC kétnapos 178. miniszteri tanácskozásásának kezdete előtti napon.
Nyitókép: MTI/EPA/Florian Wieser

Négy nap után egyezett meg az OPEC+, mindenki elégedett

Az OPEC és a szervezeten kívüli nagy olajtermelők közössége az OPEC+ megállapodtak kitermelésüknek a világkereslet tíz százalékát megközelítő csökkentéséről.

A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli nagy olajtermelő országok OPEC+ néven ismert informális közössége négy napig tartó egyeztetést követően kitermelésük napi 9,7 millió hordós, az elmúlt évek átlagos globális olajkeresletének közel tíz százalékával egyenlő csökkentésében állapodtak meg vasárnap, videokonferencián.

A Reuters beszámolja szerint

a napi 9,7 millió hordós termeléscsökkentés hatálya május-júniusra érvényes, azt követően a csökkentés mértékét 2022 áprilisáig fokozatosan leépítik.

Az OPEC+ az informális együttműködésen kívüli nagy olajtermelőket, közöttük az Egyesült Államokat, Kanadát, Brazíliát és Norvégiát további napi 5 millió hordós kitermeléscsökkentésre szeretné rávenni. Kanada és Norvégia már jelezte szándékát a csökkentésben való részvételre. Az Egyesült Államok pedig jelezte, hogy az olajár jelentős mértékű esése miatt termelése az idén egyébként is csökkenni fog.

A megállapodást eredetileg csütörtökön hozták volna tető alá, Mexikó azonban nem egyezett bele a csökkentés rá eső hányadába. Andres Manuel Lopez Obrador mexikói elnök pénteki bejelentése szerint Donald Trump amerikai elnök felajánlotta, hogy az Egyesült Államok felvállalja a termelés Mexikótól várt csökkentésének egy részét is. Trump a vállalást későbbi fizetés feltételéhez kötötte.

A kitermelés 15 százalékos csökkentése a Goldman Sachs és UBS bankházak olajpiaci szakértőinek a prognózisa szerint nem biztos, hogy elegendő lesz az áresés megállításához, hiszen a koronavírus járvány miatt bevezetett korlátozások és termelésleállások egyes becslések szerint harminc százalékkal is visszavethették a világ olajfelhasználási igényét. A Brent nyersolaj ára így az év eleji hordónkénti 70 dolláros szintről akár 20 dollárra is csökkenhet.

A Brent nyersolaj ára a megállapodás ismertté válását követően vasárnap európai idő szerint este kilenc órakor hordónként 31,82 dolláron állt a globális kereskedelemben, ami 0.16 százalékos napi áremelkedésnek felel meg.

Elégedettek

Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Szalmán szaúdi király vasárnap folytatott telefonbeszélgetésében üdvözölte, hogy a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és a szervezeten kívüli nagy olajtermelő országok OPEC+ néven ismert informális közössége megállapodott a kitermelés csökkentéséről.

Mindhárman kifejezték elégedettségüket a megállapodással és ezáltal a globális kőolajpiacok stabilizálódásával kapcsolatban, valamint hangsúlyozták, hogy az olajtermelő országoknak továbbra is kötelességük gondoskodni e piacok és általában a világpiac stabilitásáról.

Az amerikai elnök később a Twitteren azt írta, hogy a megállapodás "több százezer energiaipari munkahelyet ment meg az Egyesült Államokban". Hozzátette, hogy köszönetet mondott és gratulált Putyinnak és Szalmán királynak. Külön beszélt Mohammed bin Szalmán szaúdi koronaherceggel, az arab királyság effektív vezetőjével is.

A Kreml közleménye szerint először Trump és Putyin között volt egy telefonbeszélgetés, utána következett a hármas kapcsolás a szaúdi királlyal.

Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter azt mondta a megállapodás után a TASZSZ hírügynökség jelentése szerint, hogy az olajpiaci válság még legalább az év végéig el fog tartani.

Az OPEC+ megállapodása a kitermelésnek a világkereslet tíz százalékát megközelítő, vagyis napi 9,7 millió hordóval való csökkentéséről szól májusra és júniusra vonatkozóan, azt követően a csökkentés mértékét 2022 áprilisáig fokozatosan leépítik.

Abdelaziz bin Szalmán szaúdi energiaügyi miniszter a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: a napi 9,7 millió hordóval való csökkentés a valóságban 12,5 millió hordóval való csökkentést jelent majd május 1-jétől, mert még áprilisban Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Kuvait többet fog termelni.

Címlapról ajánljuk
Ukrán aggodalmak: a vártnál gyorsabban fejlesztik az „orosz Starlinket”

Ukrán aggodalmak: a vártnál gyorsabban fejlesztik az „orosz Starlinket”

Ukrajnában aggodalmat keltett, hogy Oroszország a vártnál gyorsabban fejleszti saját műholdas internet-hálózatát. Kijevnek sikerült elérnie, hogy az oroszokat letiltsák a Starlink-rendszerről. Ők viszont saját műholdas hálójukat jövőre hússzorosára bővíthetik, segítve a drón-hadviselést és a harctéri kommunikációt.

Több napos fesztivállá változik augusztus huszadika, 18 helyett 4 milliárd forintból – kormányzati bejelentés

Hat hét alatt összerakta a Centrum Production az augusztus 20-ai ünnepségsorozat művészeti koncepcióját, ahol mindenki ízlésének próbálnak megfelelni, augusztus 19-től egészen 23-ig. A drón-, fény- és tűzijátékshow-ban kicsúcsosodó események idén a budai rakpartról lesznek a legjobban láthatók, és az ünnepségsorozat az eddigi 18 helyett 4 milliárd forintból kijönnek. Lesz olcsó ásványvíz és sör is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.12. szerda, 18:00
Ürge-Vorsatz Diána
fizikus, egyetemi professzor, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület alelnöke
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába: Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról, amiről rendkívüli tájékoztatót is tart. Nem ez az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×