eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Aranyrúd a Magyar Nemzeti Bank (MNB) sajtótájékoztatóján a jegybank székházában 2018. október 16-án. Az MNB tízszeresére növelte Magyarország aranytartalékát, a döntéssel 2018 októberében a jegybank nemesfém állománya a korábbi 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett, melynek értéke mintegy 1,24 milliárd dollár.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Az MNB fontos üzenete a moratóriumról

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) olyan megoldásokat vár el a pénzügyi intézményektől, amelyekkel a fizetési haladék után - az elhalasztott törlesztések miatt - nem emelkedik az adósok törlesztőrészlete az eredetihez viszonyítva - közölte a jegybank.

Ez az adósok többségénél olyan futamidő-hosszabbítást jelent, ami biztosítja, hogy a havi terhek az eredeti szinten maradjanak, vagy az alá csússzanak, hogy megfizetésük várhatóan ne okozzon majd nehézségeket az ügyfeleknek.

A jegybank közleményében emlékeztet arra, hogy a kormány az MNB javaslatával összhangban törlesztési moratóriumot írt elő az év végéig a vállalatok és a háztartások hiteleire. A döntés havi 400 milliárd forint - az év végéig összesen 3600 milliárd forint - törlesztési teher halasztását jelenti, amelyből

a tőketörlesztés mintegy 3150 milliárd forintot, míg a kamatok és díjak közel 450 milliárd forintot tesznek ki.

Az ügyfelek fizetési kötelezettségeit nem engedték el, a moratórium, azaz a fizetési haladék egy elővigyázatossági intézkedés, melynek célja, hogy az átmeneti likviditási nehézségek ne eredményezzenek tartós és elmélyülő gazdasági problémákat. A fizetési haladék lejárta után az adósoknak teljesíteniük kell az elmaradt törlesztéseket - emeli ki közleményében az MNB.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×