INFORÁDIÓ 
2020. április 3. péntek
Buda, Richárd

aranysakál

vadászat

nagy istván

Hollók (Corvus corax) és egy aranysakál (Canis aureus) egy verekedésben elpusztult gímszarvas bika (Cervus elaphus) teteménél a Somogy megyei Böhönye környékén 2017. szeptember 17-én.

A vadászok sem tudnak mit kezdeni a magyar erdők fenevadjával

Infostart

Több tízezer aranysakál élhet már a hazai erdőkben, és csak szaporodik, miközben óriási károkat okoz.

Egyre nagyobb területen okoz gondot az aranysakál elszaporodása. A ragadozó ráadásul nemcsak a vadállományra jelent veszélyt, néhány esetben a bárányokat és a szarvasmarhák borjait is képes elejteni. Bár a vadászatra jogosultak évről évre több példány elejtését tűzik ki célul, az állomány gyérítése nagyon lassan halad – írja a Magyar Nemzet.

Míg néhány éve csupán egy-két megyében okozott tényleges gondot az aranysakálok elszaporodása, mára az ország szinte teljes területéről jelentenek károkat a vadgazdálkodók. Az aranysakál évszázadok óta jelen van a Kárpát-medencében, az állomány létszáma azonban csupán az 1990-es években kezdett el jelentős mértékben emelkedni, térhódítása pedig szinte megfékezhetetlen. Ma már évi hatezer példányt ejtenek el a vadászok, ami azt feltételezi, hogy a teljes aranysakál-állomány elérheti a több tízezres létszámot is.

A vadászatra jogosultaknak az állományt azonban nem sikerül érdemben gyéríteniük. Nagy István agrárminiszter képviselői kérdésre adott írásbeli válaszában jelezte: más védett és vadászható fajok védelme érdekében fel kell lépni az aranysakál túlszaporodása ellen. A munka azonban nem olyan egyszerű, ugyanis kifejezetten szapora és nagyon intelligens fajról van szó.

Rejtett életet él, egyedül, párban és falkában is vadászik, emellett nem válogat, ha táplálékról van szó. A legtöbbször azt eszi, amihez a legkönnyebben hozzájut: kisemlősöket, pockokat és a mezei nyulak kicsinyeit ejti el. Ugyanakkor az ellési időszakban jelentős károkat okoz a nagyvadállományokban is: a vadmalacok, az őzgidák, a dámborjak és egyes helyeken a gímborjak is a sakál áldozataivá válnak. A vadgazdaságok mellett pedig már az állattartók is egyre több kárról számolnak be: a sakálok a bárányokat vagy az egy-két napos szarvasmarhaborjakat is elejtik.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018