Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Mohács, 2019. november 5.Feldarabolt sertéshús az MCS Vágóhíd Zrt. sertésvágóhídján Mohácson 2019. november 5-én.
Nyitókép: MTI/ Sóki Tamás

MGYOSZ: ipa helyett szochót csökkentsen a kormány

Míg a legtöbb vállalkozói, munkaadói érdekképviselet támogatta az iparűzési adó csökkentésével kapcsolatos februári elképzeléseket, addig a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szerint inkább a foglalkoztatást terhelő szociális hozzájárulási adó csökkentését kellene folytatni.

Nem az iparűzési adó csökkentése a legfontosabb, sokkal sürgetőbb lenne a szociális hozzájárulási adó további mérséklése, mivel a hatéves bérmegállapodás lejárta után várhatóan 11,5 százalékon maradó adó régiós összevetésben még mindig magas - mondta Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke az mfor.hu érdeklődésére a PwC cégvezetői felmérését ismertető sajtóeseményen.

Ismeretes, hogy a Nemzeti Versenyképességi Tanács februári javaslatcsomagja szerint az adóalapban elszámolható lenne az értékcsökkenési leírás, valamint a kutatás-fejlesztésre fordított összeg ötszöröse, illetve a feltöltési kötelezettséget is eltolnák decemberről a következő év májusáig. Varga Mihály pénzügyminiszter akkor versenyképességi okokkal indokolta a csomagot, de arra is felhívta a figyelmet, hogy az adómódosítással akár nőhet is a cégek adóalapja, hiszen fokozzák termelésüket. Azóta a bevételeiket féltő önkormányzatok erőteljes lobbizására lassult a rendszerváltó lendület, és legutóbb a tárcavezető is azt nyilatkozta, hogy csak minden álláspont meghallgatása után hoz döntést a kormány. A tervezett változások bejelentését követően számos vállalkozói érdekképviselet - többek között a VOSZ, az AmCham -, de a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is támogatta az elképzeléseket.

Annyiban nem meglepő az MGYOSZ elnök véleménye, hogy az érdekképviselet már a tavaly év végi sikertelen minimálbér-emelési tárgyalásokon is erőteljesen kiállt a járulékcsökkentés mellett. Sőt, azt a munkáltatói kezdeményezést is támogatták, hogy a végül 8 százalékon maradó emelés kigazdálkodhatósága érdekében a kormány hozza előre az idei évre betervezett szochó-csökkentést januárra.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Brüsszel szorosabbra húzná az uniós pénzcsap kezelését, a kontinens fele fellázadt

Az Európai Bizottság a 2028–2034-es uniós költségvetésben alapjaiban alakítaná át a kohéziós politikát: a több mint 500 fejlesztési program helyét 27 nemzeti és regionális partnerségi terv venné át. Raffaele Fitto, a Bizottság kohézióért felelős ügyvezető alelnöke szerint a nagyobb rugalmasság a versenyképességet szolgálja, hiszen a kohéziós beruházások több mint 58 százaléka, mintegy 220 milliárd euró már most is erre irányul. Az Európai Régiók és Városok Hetén felszólaló szlovén, litván, korzikai és lombardiai vezetők viszont attól tartanak, hogy a döntések a nemzeti kormányokhoz és Brüsszelhez kerülnek, pedig a helyi szereplők ismerik legjobban térségük gondjait. Lombardia legalább egymilliárd eurót veszíthet az új rendszerben, Litvánia pedig a háború és a népességfogyás miatt kiszámítható, hosszú távú forrásokat sürget. A vita tétje így nem csupán a pénz nagysága, hanem az is, hogy ki dönthet arról, milyen fejlesztés kell egy borsodi vagy balti zsákfaluban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×