Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
331.83
bux:
109536.19
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Vaddisznókoca malacaival egy szórón a Pilisi Parkerdő Zrt. Valkói Erdészetének területén.
Nyitókép: MTI Fotó: Kovács Attila

Fogynak a vaddisznók, de nem tudni mennyire

Majd csak a vadászati év végén lesznek pontosabb adatai a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak arról, hogy mennyire volt hatékony a korábban az afrikai sertéspestis terjedésének megfékezése céljából elrendelt vaddisznó gyérítés.

Egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű a vaddisznógyérítés, de ott is főleg a járvány irtja a nagyvadakat, mivel Nógrád, Heves és Borsod megyében a járvány megjelenése előtt nagy volt az állománysűrűség, éppen ezért ezeken a területeken látványos a betegség terjedése és az állomány csökkenése - tudta meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivataltól a Világgazdaság.

Pontos adatokkal azonban nem tudott szolgálni a hatóság

sem azzal kapcsolatban, hogy jelenleg mekkora a vaddisznóállomány sűrűsége az ország egyes pontjain - erre egyébként is csak becslések vannak a vadásztársaságok jelentései alapján -, sem pedig arról, hogy hol és milyen ütemben, sikerességgel zajlik az állomány gyérítése, amit azért rendeltek el, hogy megóvják a fertőzéstől a házisertéseket. Ez utóbbival kapcsolatban Nagy István földművelésügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy négyzetkilométerenként egy egyed a kívánatos mennyiség.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint mindenesetre folyik a gyérítés. Pontos, az egész országra vonatkozó adatokat a vadászati év végén, a vadászatra jogosultak által leadott jelentések összesítése után tudnak mondani. A közepes kockázatú terület decemberi kiterjesztése után az ezen a területen elrendelt, diagnosztikai kilövéssel megvalósuló állománygyérítésről szintén a későbbiekben lesznek adataik. A vadásztársaságoknak a hatóság ivar és kor szerint meghatározva megadta, hogy hány vaddisznót kell diagnosztikai célra leadniuk, amelyeket később megsemmisítenek.

A vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki.
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×