Világszerte nagy erőfeszítéseket tesznek a szakemberek annak érdekében, hogy végre megszülessen az afrikai sertéspestis elleni hatásos vakcina, egyelőre azonban csak kutatási eredményekről lehet beszélni – fogalmazott Bognár Lajos országos főállatorvos az InfoRádiónak. Alkalmazhatóságuk, valamint megbízhatóságuk vizsgálata még tart, így

jelenleg nem megjósolható, hogy a kedvező laboratóriumi eredményekből mikor lesz a természetben is alkalmazható vakcina,

ugyanis nagyon nehéz olyan ellenanyagot készíteni, amely nemcsak stabil, hanem szájon át is alkalmazható, hiszen például a vaddisznók kezelése esetében más lehetőség nem jöhet szóba, magyarázta a szakember.

Az afrikai sertéspestis 2019-ben a világ legnagyobb állategészségügyi problémájává nőtte ki magát:

több százmillió állatot kellett leölni a világban,

legfőként Ázsiában. Magyarországon jelenleg a legfontosabb, hogy a vaddisznók között tartsák a betegséget, meggátolva, hogy a házi sertésekbe is átjusson a vírus – magyarázta Bognár Lajos, amit szerencsés mód mindeddig sikerült meggátolni. Miután sajnos a vaddisznók között is terjed a betegség, folyamatosan felülvizsgálják a szükséges intézkedéseket, és módosításra került az országos főállatorvosi határozattal elrendelt fertőzött, illetve magas kockázatú területeknek az aránya is:

Pest megye mellett már Komárom és Fejér, valamint Békés megye egyes területei is érintettek lettek a vaddisznók között történő kór terjedése miatt,

tette hozzá a főállatorvos.

Közben Romániában folyamatosak a házi sertések körében a járványkitörések, nemcsak háztáji, hanem nagy létszámú állományokban is. Legutóbb a romániai Braila megyében rendelték el 26 ezer egyed kényszervágását egy sertésfarmon. Természetesen a magyar hatóságok figyelemmel kísérik a szomszédos országokban való történéseket, emelet ki Bognár Lajos. A szakember azt is megismételte, hogy mennyire fontos a járványvédelem az állattartók esetében, a telepek zártságának biztosítása, míg a turistákat továbbra is arra kérik: ne hozzanak haza ismeretlen eredetű, ellenőrizetlen sertésterméket, hiszen, mint fogalmazott, a legnagyobb veszély a kór terjedésében maga az ember, akire egyébként sem közvetett, sem közvetlen veszélyt nem jelent egyébként a vírus.