Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Hentespult egy budapesti szupermarketben 2019. január 14-én. Január 15-től nemzeti zászlóval is kötelező feltüntetni a 200 négyzetméternél nagyobb üzletek húspultjaiban kapható, nem előrecsomagolt, friss sertéshúsok származási helyét.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Egyre kevesebbet veszünk a dráguló sertéshúsból

Jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban a sertéshús ára, a Magyar Nemzetnek nyilatkozó áruházláncok szerint már a keresleten is meglátszik a drágulás hatása.

Fodor Attilától, a CBA kommunikációs igazgatójától a lap megtudta: az elmúlt egy év alatt átlagosan 25-30 százalékkal emelték a beszállítók a sertéstőkehús árát. Bár a vásárlók jellemzően ennél valamivel szerényebb áremelkedéssel találkozhatnak az áruház húspultjaiban, így is visszaesett a kereslet. Hozzátette: sertéshúsból sok helyen húsz százalékkal kevesebbet adnak el üzleteik.

Hasonló tendenciákról számolt be Maczelka Márk, a Spar Magyarország kommunikációs vezetője is. Az áruházlánc tapasztalatai szerint a visszaesés leginkább a sertéskarajnál érhető tetten.

Az Aldi sajtóosztálya szintén növekvő árakról számolt be, a diszkontlánc ugyanakkor éves összevetésben nem tapasztalt visszaesést a forgalomban.

Adorján Abigél, az Auchan Magyarország kommunikációs menedzsere szerint a sertéshús keresletét több összetevő határozza meg. Évről évre azt tapasztalják, hogy egyre kevesebben főznek otthon, így az otthon elkészített húsételek aránya is csökken.

A sertésárak emelkedése nem hazai jelenség, az afrikai sertéspestis okozta károk miatt az egész Európai Unióban az egekbe szöktek az árak. Ennek legfőbb oka, hogy Kínában a betegség miatt több száz millió sertést kellett levágni, az ott keletkezett hiányt pedig elsősorban uniós húsáruval igyekeznek pótolni. A magyar sertéshús iránti keresletet, így az árakat is tovább növeli, hogy a szomszédos Romániában szintén nagy pusztítást végzett a kór. A kényszervágások miatt importra szorul az ország.

Menczel Lászlóné, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács titkára a lapnak elmondta: az árak emelkedése valóban nagymértékű volt az elmúlt időszakban, ugyanakkor nem átmeneti drágulásról van szó, például a kínai kereslet továbbra is tartja magát. A kereskedelmi forgalom visszaesése azonban meglátása szerint részben a januári megcsappant fogyasztás számlájára írható. - Év végén mindenki kiköltekezett, a háztartások érthető módon januárban visszafogják a költéseiket, így húsból is jóval kevesebb kerül a kosarakba. Azt azonban csak néhány hét múlva lehet majd megmondani, hogy a keresletet az árak emelkedése vagy a természetes közgazdaságtani folyamatok fogták-e vissza.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×