A DIHK tavaly novemberben még azzal számolt, hogy a német GDP 1,7 százalékkal növekszik majd az idén. Az előrejelzést időközben kétszer is lefelé módosították, az idén februárban 0,9 százalékos, májusban 0,6 százalékos GDP-növekedést valószínűsítettek.

Az eddigieknél is gyengébb új, 0,4 százalékos növekedést jelző prognózist azzal indokolták, hogy a kereskedelmi konfliktusok és a világgazdaság lassulásának hatása egyre inkább visszafogja a német gazdaság fejlődését. Viszont a 2010-ben kezdődött növekedés továbbra sem áll le, és jövőre már valamivel nagyobb mértékű, 0,5 százalékos bővülés várható, bár ez is nagyságrendekkel elmarad az utóbbi öt évben megszokott 1,5 és 2,5 százalék közötti növekedési ütemtől.

A külső nehézségek főleg az exportra termelő cégeket sújtják, így a kivitel a tavalyi 2,1 százalék után az idén csupán 0,3 százalékkal növekedhet, 2020-ban pedig 0,5 százalékkal csökkenhet. A kivitel első alkalommal csökkenhet a 2008-ban elmélyült válság következtében 2009-ben végbement rekordmértékű, 18,4 százalékos visszaesés óta.

A DIHK közleménye szerint a gazdaság lendületét biztosító erő szerepét a főleg exportra termelő ipar helyett a továbbra is élénk lakossági fogyasztásra épülő ágazatok töltik be, elsősorban a kiskereskedelem és az idegenforgalom.

Németország eddig a legtöbbet exportáló gazdaságok közé tartozott. Tavaly 1585,7 milliárd eurót (523 ezer milliárd forint) tett ki a kivitel - ebben 1295 milliárd euró értékű áru és 290,7 milliárd euró értékű szolgáltatás volt -, amivel a harmadik helyen állt Kína és az Egyesült Államok mögött. Az import szintén igen jelentős, tavaly 1379,7 milliárd eurót tett ki, a gazdaság nyitottságának mértéke - az export és az import összesített értéke a GDP arányában - pedig 87,2 százalék volt, ami azt jelenti, hogy Németország a legnyitottabb gazdaság a világ vezető ipari országait összefogó G7 csoportban.