eur:
411.2
usd:
392.74
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels

Nem marad következmények nélkül a budapesti lakásdrágulás

A fővárostól már 40-60 kilométerre kell keresni a 20 millió forintnál olcsóbb ingatlanokat. A távolság pedig csak növekszik.

A második körös agglomerációs gyűrű ingatlanai is egyre keresettebbek, miután 20 millió forint alatti áron csak Budapesttől 40-60 kilométerre találnak házakat a vevők - írta a Világgazdaság pénteken.

A statisztikák szerint a főváros környéki agglomeráció északi és déli szektora a legnépszerűbb,

az elmúlt években sokan költöztek ki Dunakeszire és Szigetszentmiklósra, Érd után e két várost növelve a régió legnépesebb településévé.

A lapnak Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője elmondta: 2010 óta tíz-tíz ezerrel nőtt a lakosság száma a két városban, az ezer lakosra jutó ingatlanvásárlások száma 17-18 között mozog. Hozzátette, hogy ezzel szemben kevésbé népszerű Gyál és Pilisvörösvár környéke, a két járásban az ezer lakosra vetített ingatlan-adásvételek száma a legalacsonyabb, újabban mindössze nyolc.

Az agglomerációs településeken a 100-120 négyzetméteres, jellemzően új építésű sorházak, ikerházak és többlakásos épületek alkotják a kínálat zömét. Az árakban jókora különbségek vannak: a Monori járásban egy átlagos ingatlan értéke húszmillió forint, a Dunakeszi járásban viszont jellemzően 47 millió forintot fizettek idén a vásárlók.

Az elmúlt években a legnagyobb drágulás az északi (Dunakeszi, Fót, Göd, Vác) és a keleti (Veresegyház, Mogyoród, Gödöllő, Kistarcsa) agglomerációs szektort jellemezte.

A legdrágábbak még mindig a nyugati (Budakeszi, Budaörs, Törökbálint) és az északnyugati (Szentendre, Solymár, Üröm, Pomáz) területek - írta a Világgazdaság.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×