Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
314.84
bux:
0
2026. augusztus 18. kedd Ilona
A járművek a több állami intézménynek szánt elektromos autók átadásán Budapesten 2017. december 21-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Zöld rendszámok: véget ér a hibridesek jó világa

Megerősítette az innovációs és technológiai miniszter az InfoRádiónak, hogy a kormány a zöld rendszámokról szóló jogszabály módosításán dolgozik. Palkovics László nem szeretné, hogy a nagy teljesítményű dízelmotorral is felszerelt járművek járjanak jól.

Egy ideje cikkezik a sajtó arról, hogy a zöld rendszámok világa változás előtt áll. Az innovációs miniszter, Palkovics László jó kezdeményezésnek tartja a megkülönböztető táblákat, bevezetése óta - megfogalmazása szerint -

a régió vezetőjévé vált Magyarország az elektromos meghajtású, illetve hibrid autók számát tekintve 7700-8000 autóval, az egy lakosra jutó számban egy kicsivel még Németországot is megelőzzük.

"Ennek ellenére azt szeretnénk, hogy ne a nagy teljesítményű dízelmotorral is felszerelt járművek lennének olyanok, amelyek zöld rendszámmal működnek" - tette hozzá az InfoRádiónak nyilatkozva a tárcavezető.

Hogy megvonhatják-e ebből következően a zöld rendszámot az említett autóktól, arról kitérően csak annyit mondott, "most dolgozunk ennek a rendelkezésnek a módosításán,

szeretnénk a zöld rendszámot károsanyag-kibocsátáshoz kötni".

Palkovics szerint nem jó mérőszám az, hogy hány kilométert kell megtenni egy hibridautónak elektromos módban, más eszközökkel kell elérni a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, és minél gyorsabban.

Sokat gondol magáról a magyar agy

A miniszter beszélt arról is, hogy a kutatás területén sokat gondolunk magunkról, de a számok ezt nem igazolják - ezzel utalt arra, hogy a felsőoktatási intézmények nemzetközi megítélése nem túl jó. A Bloomberg innovációs indexére (ezen Magyarország a 2018-as 27. hely után 5-öt visszacsúszva 2019-ben a 32. helyre került) reagálva elmondta: úgy véli, az oktatási intézmények és a cégek megállapodásai végre segíthetik az innovációt.

"A kormánynak az a célja, hogy más intézményi struktúrában finanszírozzon, legyenek jók az eredmények. Erre minden esély meg is van, egyre attraktívabbak a befektetések (Magyarország a világ 5. legattraktívabb befektetési központja), és

már nemcsak azért jön ide valaki, hogy gyártson, hanem azért, mert itt lehet kutatás-fejlesztést, dizájnt, termékfejlesztést végezni"

- utalt a Jaguar fejlesztőközpontjára vagy épp a Continental megtelepedésére. Ám Palkovics László szerint úgy tűnik, ennek a közösségi és vállalati háttere hiányzik, ez okozza a Bloomberg innovációs listájához hasonló helyezéseket. Ezt a hátteret szeretnék megteremteni.

Palkovics László szerint a magyar kutatási struktúrának három lényeges eleme van: a vállalati kutatóintézetek (ezek főként innovációval foglalkoznak), az egyetemek (a magyar tudományos tevékenység kétharmadát ezek állítják elő a miniszter szerint), valamint az MTA kutatóhálózata és még néhány állami kutatóintézet. Ezek hatékony együttműködésére van szükség - jelentette ki Palkovics László.

Az innovációs és technológiai miniszter azon az eseményen állt az InfoRádió rendelkezésére, amelyen aláírták a gazdaság, az állam és az egyetemek konstruktív együttműködéséről szóló megállapodást. Az egyetemek oldaláról a Szegedi Tudományegyetem és a Szent István Egyetem, a gazdaság részéről pedig Telekom Csoport tett ígéretet, a finanszírozási oldalért pedig a kormány felel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

Kell-e, lehet-e vízlépcsőt építeni itthon a Dunára? Szakértő válaszol

A Duna alacsony vízszintje és vízhozama miatt alig tud áramot termelni a Paksi Atomerőmű. Annak kapcsán, hogy miként lehetne elegendő vizet juttatni a turbinák hűtésére, számos megoldás felmerült, és rendszeresen előkerül egy hazai vízlépcsőépítés kérdése is. Az InfoRádió Aréna című műsorában erről is beszélt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.08.18. kedd, 18:00
Sós Csaba
a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya
Csalódást keltő a kínai konjunktúra

Csalódást keltő a kínai konjunktúra

Kína gazdasága júliusban széles körű gyengeséget mutatott: az ipari termelés, a fogyasztás és a beruházások egyaránt a vártnál jobban lassultak, és a növekedés már a kormány 4,5–5%-os éves célja alá kerülhetett. Li Csiang miniszterelnök a meglévő élénkítő intézkedések felgyorsítására és szükség esetén új támogatási lépések kidolgozására szólított fel. A legtöbb elemző szerint azonban Peking nem készül nagyszabású stimuluscsomagra, inkább az "éppen elegendő" megközelítést követi, és a már bejelentett programok végrehajtását gyorsítja fel. Az erős export részben mérsékli a beavatkozás szükségességét, de a belföldi kereslet várhatóan továbbra is gyenge marad.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×