A Magyar Bankszövetség két szempontra hívja fel a figyelmet közleményében annak érdekében, hogy "erősödhessen a felelős gazdálkodás, nőjjön a társadalom pénzügyi edukációs felkészültsége, és legalább fennmaradjon a megtakarítások volumene".

A nyugdíjpénztári takarékosság a felelős egyéni, családi gazdálkodás kiemelkedően fontos, hosszú távú összetevője.

Kiszámíthatóságot, biztonságot visz a társadalom tagjainak életébe a kedvező hozamok mellett.

A nyugdíjpénztárakba kerülő források évtizedekre biztosítják a magyar állampapírok, kötvények és tőzsdei befektetések jól kiszámítható fedezetét, így a magyar gazdaság szabad fejlesztésében kulcsszerepet játszanak.

A Magyar Bankszövetség egyértelmű kérése, hogy a cafeteria rendszerébe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét állítsák vissza.

A lakástakarékpénztári megtakarítás az elmúlt két évtizedben a pénzügyi tudatossági stratégia egyik legelfogadottabb és legnépszerűbb eszközévé vált.

Hazánkban a lakástakarékpénztári rendszeren keresztül eddig több, mint 3,7 millió lakás-előtakarékossági szerződést kötöttek, jelentősen hozzájárulva az új otthonok teremtéséhez, csakúgy, mint a hasonlóan alapvető szükségletet kielégítő lakásfelújításokhoz. A lakástakarékok által a kezdetektől kifizetett összeg mintegy 2.000 milliárd forintra rúg. Ebből körülbelül 1 milló család valósíthatta meg lakáscéljait (2,5 fős átlagos háztartással számolva, és figyelembe véve, hogy egy családon belül 1,5 szerződés van).

A Magyar Bankszövetség szerint:

1. A lakástakarékpénztári termék érdemben hozzájárul az új lakás építési piac fellendítéséhez, az ügyfelek ugyanis szívesen kombinálják a kamattámogatott hitelekkel.
2. Kiegészíti a CSOK-igényléseket is, és a jogszabályban előírt önerő előteremtéséhez is kiváló lehetőséget biztosít.
3. A termék jelentős szerepet játszik a gazdaság fehérítésében is, hiszen a pénz felhasználását mindenkor számlával kell igazolni.
4. A lakástakarékpénztári rendszer jelentős ÁFA-jövedelmet csatornázott be az állami költségvetésbe.
5. A Bankszövetség számításai szerint a rendszer közvetlen és közvetett hatásain keresztül a támogatási kiadásokat tartósan meghaladóan járul hozzá a költségvetés bevételi oldalához.

A Magyar Bankszövetség közleménylben arra kéri a kormányt, hogy a most megszüntetett forma helyett, szakmai egyeztetés alapján legyen lehetőség olyan új konstrukció mihamarabbi közös kialakítására, amelyben a családok, a gazdaság és az állami költségvetés közös érdekeit szolgálva, az állami támogatás a legjobb hatásfokkal működhessen hosszú távon.