eur:
392.72
usd:
366.34
bux:
66717.55
2024. április 25. csütörtök Márk
Charlevoix, 2018. június 8.Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Theresa May brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár, Donald Trump amerikai elnök, Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök, Abe Sindzó japán, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke (b-j) csoportkép készítésén vesz részt a világ hét iparilag legfejlettebb államát tömörítő csoport, a G7 kanadai csúcstalálkozója Charlevoix-ban 2018. június 8-án, a kétnapos tanácskozás első napján. (MTI/EPA pool/Neil Hall)
Nyitókép: NEIL HALL

G7-csúcs - Az európaiak nem akarják kiegészíteni Oroszországgal a fórumot

A világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő G7-csoport európai tagjai - Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és Olaszország - pénteken megegyeztek arról, hogy nem akarják kiegészíteni Oroszországgal a fórumot, ahogy azt Donald Trump amerikai elnök korábban javasolta.

A felek Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére folytattak megbeszéléseket még a kanadai csúcstalálkozó kezdete előtt, hogy közös álláspontot alakítsanak ki a kérdésben.

Macron, Angela Merkel német kancellár, Theresa May brit kormányfő és Giuseppe Conte új olasz miniszterelnök hangsúlyozták, hogy az európai álláspont Oroszország visszatérése ellen szól.

A vezetők egyúttal éberségre intették a G7-et Moszkvával szemben, de nem zárkóztak el a párbeszéd megteremtésének lehetőségétől.

Ez egyfajta engedmény Conténak, aki korábban támogatta Trump felvetését a G8 felélesztéséről - írta az AFP francia hírügynökség.

"Conte miniszterelnök úr elmagyarázta, hogy az olasz parlament élére megválasztott szövetség az Oroszországhoz való közeledést akarja hangsúlyozni, és ezt számításba kell venni a közös nyilatkozat megfogalmazásakor" - közölte a párizsi elnöki palota. "Ezért megvizsgáltuk a közlemény végső verzióját, és úgy alakítottuk, hogy az elfogadható legyen mindenki számára" - tették hozzá.

A G7 egy ideig Oroszországgal kibővített formátumban is ülésezett, de Moszkvát 2014, az Ukrajna ellen elkövetett agresszió, a Krím félsziget elcsatolása óta nem hívják meg ilyen tanácskozásra.

"Mindaddig nem bocsátkozhatunk tárgyalásokba a kérdésről, amíg meg nem győződtünk róla, hogy Oroszország megváltoztatja viselkedését, és új útra tér" - hangsúlyozta a Sky News brit hírcsatornának Theresa May.

Oroszországgal a Krím félsziget bekebelezése miatt függesztették fel az együttműködést - emlékeztetett egy francia tanácsadó.

"A Krím napjainkban is megszállás alatt van, és az ukrajnai konfliktus lezárását célzó minszki egyezményt sem tartották be, azaz nem adottak a feltételek ahhoz, hogy tárgyaljunk a témáról" - hangsúlyozta.

Az Európai Unió vezetői, illetve az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán és Nagy-Britannia állam- és kormányfőinek találkozójára árnyékot vet, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya több kérdésben gyökeresen más nézeteket vall, mint európai partnerei. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy egyelőre azt sem tudni, ezúttal elfogadnak-e közös zárónyilatkozatot. Az Atlanti-óceán két oldalán az iráni atomalku, a védővámok és a klímavédelem terén is homlokegyenest eltérő állásponton vannak a politikusok.

Trump helyi idő szerint délután egy órakor érkezett meg a csúcstalálkozó helyszínére, a kanadai La Malbaie-ba. Az elnök "nagyon szívélyes" hangvételű informális megbeszélést folytatott Macronnal a kereskedelemről és Észak-Koreáról - közölte a francia államfői hivatal.

Feszült légkörben kezdődött meg a kanadai csúcstalálkozó

Az Európai Unió vezetői, illetve az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán és Nagy-Britannia állam- és kormányfőinek találkozójára árnyékot vet, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya több kérdésben gyökeresen más nézeteket vall, mint európai partnerei. A helyzet annyira elmérgesedett, hogy egyelőre azt sem tudni, ezúttal elfogadnak-e közös zárónyilatkozatot. Az Atlanti-óceán két oldalán az iráni atomalku, a védővámok és a klímavédelem terén is homlokegyenest eltérő állásponton vannak a politikusok.

Trump azon is gondolkozott, hogy nem vesz részt a csúcstalálkozón. Végül úgy döntött elmegy, de jelezte: szombaton, helyi idő szerint kora délelőtt távozik a csúcsértekezletről, mert Szingapúrba indul

a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartandó jövő heti csúcstalálkozóra.

Az amerikai elnök elutazása előtt a Twitteren heves vitába keveredett Emmanuel Macron francia államfővel és Justin Trudeau kanadai kormányfővel. Mindkét politikus ígéretet tett arra mikroblogján, hogy a csúcsértekezleten vitába száll Trumppal az acélra és alumíniumra kivetett vámtarifák miatt.

Az amerikai elnök így válaszolt: "Kérem, mondják meg Trudeau miniszterelnöknek és Macron elnöknek, hogy ők azok, akik megrohamozzák az Egyesült Államokat hatalmas vámtarifákkal és teremtenek neki nem pénzügyi akadályokat." Hozzátette: "Az EU-nak 151 milliárd dolláros kereskedelmi többlete van az Egyesült Államokkal szemben, és Kanada távol tartja (a piacaitól) a mi farmereinket és másokat is" - írta.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke pénteken visszautasította Trump vádját, hogy az EU tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat az Egyesült Államokkal szemben.

Juncker a csúcstalálkozó kezdete előtt jelezte: tényekkel és számokkal győzné meg az amerikai elnököt nézete tévességéről.

Méltatlankodást váltott ki az is, hogy Trump pénteken azt javasolta, élesszék fel az úgynevezett G8-as csúcstalálkozókat Oroszország részvételével.

Címlapról ajánljuk
Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Hiába mennek megint a fegyverek, megoldhatatlan problémától szenved az ukrán hadsereg

Hiába mennek megint a fegyverek, megoldhatatlan problémától szenved az ukrán hadsereg

Hosszas huzavonát követően az amerikai képviselőház végül elfogadta az Ukrajnának szánt gigantikus, mintegy 60,8 milliárd dollárnyi segélycsomagot. A hírek szerint a nyugati fegyverek gyorsan a frontra érkezhetnek, hozzájárulva ezzel az ukrán csapatokat érintő súlyos ellátási problémák enyhítéséhez. Kijev azonban egy olyan nehézséggel küzd, amelyen nem tud segíteni Washington sem, ez pedig a harcoló alakulatokat érintő létszámhiány gondja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×