Infostart.hu
eur:
388.67
usd:
334.84
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A mohi atomerőmű Szlovákiában 2017. szeptember 16-án.
Nyitókép: Komka Péter

Csak két uniós országban csökkent az atomenergia termelése

A nukleáris energia részaránya 25,8 százalék volt 2016-ban az Európai Unió villamosenergia-termelésében, a tagállamokban működő atomerőművek összesen 839 700 gigawattórányi (GWh) energiát állítottak elő - írta pénteken közzétett jelentésében az uniós statisztikai hivatal (Eurostat).

A szervezet friss értékelése szerint a huszonnyolc tagú EU minden második országában folyt atomerőművi energiatermelés a vizsgált évben: Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Németországban, Romániában, Spanyolországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Svédországban. A többi tizennégy tagországban nincsenek működő reaktorok.

A nukleáris energia előállításában továbbra is Franciaország áll az élen, amely az Európai Unió teljes termelésének nagyjából 48 százalékát tette ki egyedül. Ezt Németország követte 10 százalékkal, Nagy-Britannia 8,5 százalékkal, Svédország 7,5 százalékkal és Spanyolország 7 százalékkal.

Az Eurostat rámutatott: 1990 és 2004 között jelentősen, körülbelül 27 százalékkal nőtt az EU-ban működő atomerőművek által megtermelt energia mennyisége, amely így érte el az 1 008 400 gigawattórás rekordot, azóta viszont 17 százalékkal visszaesett a termelés volumene.

A reaktorokat működtető tagállamok legtöbbjében 1990 óta nőtt a nukleáris villamosenergia-termelés, leginkább Csehországban (+91,5 százalék), Franciaországban (+28,4), Szlovéniában (+23,6), Szlovákiában (+22,7), Finnországban (+20,7), valamint Magyarországon (+16,9). A skála ellentétes végén Litvánia található, ahol 2009-ben leállították az ország elöregedett atomerőművének utolsó, még működő reaktorát, illetve Németország, amely 44,5 százalékkal csökkentette a termelését.

Címlapról ajánljuk

Perzsa-öböl: versenyfutás életre-halálra

Az Öböl-menti arab országok egy héten belül kifogyhatnak a légvédelmi fegyvereikből, ha Irán az eddigiekhez hasonló hevességgel zúdítja rájuk rakéta a dróncsapásait. Márpedig ez a háború eddig elképzelhetetlen méretű eszkalációjához vezethet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

2026-ban még nem volt ilyen gyenge a forint, aztán hirtelen rántottak egyet rajta

Drámai mértékben gyengült kedden a forint. A befektetői hangulatot jelentősen rontotta, hogy a hétfői, mintegy 50 százalékos ugrást követően tovább emelkedett a földgáz világpiaci ára, miközben a közel-keleti háború miatt egyre erősebbek a félelmek az esetleges termelési és szállítási zavaroktól, amelyek az energiaárakon keresztül a régiót is érzékenyen érinthetik. Az elmúlt másfél nap mozgásai alapján kijelenthető, hogy a forint a konfliktus egyik legnagyobb vesztese: a régióban is alulteljesít, kedden például mintegy 2 százalékkal esett, miközben a lengyel zloty 1,2 százalékos gyengülést mutatott, a cseh korona és a román lej pedig ennél is kisebb veszteséggel megúszta. Nemcsak térségi, hanem globális összevetésben is nehéz a forintnál gyengébben teljesítő devizát találni az elmúlt két nap alapján. A Portfolio piaci forrásai szerint a mostani esésben szerepet játszhat az általános túlvettség miatti korrekció, illetve a meredeken emelkedő gázárak nyomán erősödő kockázatkerülés is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×