Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A mohi atomerőmű Szlovákiában 2017. szeptember 16-án.
Nyitókép: Komka Péter

Csak két uniós országban csökkent az atomenergia termelése

A nukleáris energia részaránya 25,8 százalék volt 2016-ban az Európai Unió villamosenergia-termelésében, a tagállamokban működő atomerőművek összesen 839 700 gigawattórányi (GWh) energiát állítottak elő - írta pénteken közzétett jelentésében az uniós statisztikai hivatal (Eurostat).

A szervezet friss értékelése szerint a huszonnyolc tagú EU minden második országában folyt atomerőművi energiatermelés a vizsgált évben: Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Németországban, Romániában, Spanyolországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Svédországban. A többi tizennégy tagországban nincsenek működő reaktorok.

A nukleáris energia előállításában továbbra is Franciaország áll az élen, amely az Európai Unió teljes termelésének nagyjából 48 százalékát tette ki egyedül. Ezt Németország követte 10 százalékkal, Nagy-Britannia 8,5 százalékkal, Svédország 7,5 százalékkal és Spanyolország 7 százalékkal.

Az Eurostat rámutatott: 1990 és 2004 között jelentősen, körülbelül 27 százalékkal nőtt az EU-ban működő atomerőművek által megtermelt energia mennyisége, amely így érte el az 1 008 400 gigawattórás rekordot, azóta viszont 17 százalékkal visszaesett a termelés volumene.

A reaktorokat működtető tagállamok legtöbbjében 1990 óta nőtt a nukleáris villamosenergia-termelés, leginkább Csehországban (+91,5 százalék), Franciaországban (+28,4), Szlovéniában (+23,6), Szlovákiában (+22,7), Finnországban (+20,7), valamint Magyarországon (+16,9). A skála ellentétes végén Litvánia található, ahol 2009-ben leállították az ország elöregedett atomerőművének utolsó, még működő reaktorát, illetve Németország, amely 44,5 százalékkal csökkentette a termelését.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×