eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A mohi atomerőmű Szlovákiában 2017. szeptember 16-án.
Nyitókép: Komka Péter

Csak két uniós országban csökkent az atomenergia termelése

A nukleáris energia részaránya 25,8 százalék volt 2016-ban az Európai Unió villamosenergia-termelésében, a tagállamokban működő atomerőművek összesen 839 700 gigawattórányi (GWh) energiát állítottak elő - írta pénteken közzétett jelentésében az uniós statisztikai hivatal (Eurostat).

A szervezet friss értékelése szerint a huszonnyolc tagú EU minden második országában folyt atomerőművi energiatermelés a vizsgált évben: Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Németországban, Romániában, Spanyolországban, Szlovéniában, Szlovákiában és Svédországban. A többi tizennégy tagországban nincsenek működő reaktorok.

A nukleáris energia előállításában továbbra is Franciaország áll az élen, amely az Európai Unió teljes termelésének nagyjából 48 százalékát tette ki egyedül. Ezt Németország követte 10 százalékkal, Nagy-Britannia 8,5 százalékkal, Svédország 7,5 százalékkal és Spanyolország 7 százalékkal.

Az Eurostat rámutatott: 1990 és 2004 között jelentősen, körülbelül 27 százalékkal nőtt az EU-ban működő atomerőművek által megtermelt energia mennyisége, amely így érte el az 1 008 400 gigawattórás rekordot, azóta viszont 17 százalékkal visszaesett a termelés volumene.

A reaktorokat működtető tagállamok legtöbbjében 1990 óta nőtt a nukleáris villamosenergia-termelés, leginkább Csehországban (+91,5 százalék), Franciaországban (+28,4), Szlovéniában (+23,6), Szlovákiában (+22,7), Finnországban (+20,7), valamint Magyarországon (+16,9). A skála ellentétes végén Litvánia található, ahol 2009-ben leállították az ország elöregedett atomerőművének utolsó, még működő reaktorát, illetve Németország, amely 44,5 százalékkal csökkentette a termelését.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×