Infostart.hu
eur:
364.71
usd:
325.79
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző
Panama, 2016. április 13.Biztonsági őr a Mossack Fonseca panamai ügyvédi irodánál a fővárosban, Panamában 2016. április 12-én, miután az ügyészség razziát tartott az irodában pénzmosásra és terrorizmus pénzelésére utaló bizonyítékok keresésére hivatkozva. A névtelen offshore vállalatok számlavezetésével foglalkozó ügyvédi irodából április elején kiszivárogtatott, 11,5 millió dokumentumot tartalmazó adatbázist, amely több mint 214 ezer offshore céget és dúsgazdag nemzetközi ügyfelet érint, egy titkos forrás adta át a Süddeutsche Zeitung című német lapnak. (MTI/EPA/Alejandro Bolivar)
Nyitókép: Alejandro Bolivar

Beszünteti tevékenységét az offshore botrány főszereplője

Bezár március végén az offshore-botrányt kirobbantó Panama-iratokról elhíresült panamai Mossack Fonseca ügyvédi iroda.

A Mossack Fonseca szerdai közleményében azzal indokolta tevékenysége beszüntetését, hogy az imázsvesztés, az ellenük irányuló sajtókampány, a pénzügyi károk, illetve egyes panamai hatóságok szabálytalan eljárása helyrehozhatatlan károkat okozott az ügyvédi irodának, amely egykor a világ negyven országában mintegy 600 alkalmazottal képviseltette magát. Titkos adatállománya 2016-os kiszivárgását követően be kellett zárnia irodáit, munkatársainak létszámát pedig mintegy 50-re kellett csökkentenie.

A bejelentés szerint az ügyvédi iroda működését március végével befejezi, egy kisebb csapatot ugyanakkor megbíznak azzal a feladattal, hogy a hatóságok, valamint az állami és magánszervezetek megkereséseire válaszoljon.

A Mossack Fonseca 2016-ban került a figyelem középpontjába, miután 11,5 millió dokumentum szivárgott ki az irodától olyan adócsaló cégekről és személyekről, köztük több ismert politikusról, sportolóról és egyéb hírességről, akik feltehetően megpróbálták elkerülni az adófizetést hazájukban. Sigmundur David Gunnlaugsson volt izlandi kormányfő és Navaz Sarif volt pakisztáni miniszterelnök is belebukott a botrányba, miután kiderült érintettségük. Az irodát emellett, úgy tudni, hogy több drogkartellhez, maffiához, fegyverkereskedőhöz és nemzetközileg elszigetelt kormányhoz (például a phenjani és a damaszkuszi rezsimhez) is pénzügyi szálak fűzték.

Címlapról ajánljuk
Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Surányi György: ha eurót akarunk 2032-re, szigorúbban kell bánni a költségvetéssel

Sokkal bátrabb költségvetési tervezetre lenne szükség 2027-ben ahhoz, hogy 2032-re be lehessen vezetni az eurót Magyarországon – mondta Surányi György volt jegybankelnök a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott, „A forinttól az euróig: úton a közös valuta felé” című kerekasztal-beszélgetésen. A közgazdász hozzátette, a rezsicsökkentéshez, a fiatalok és az édesanyák adómentességéhez is hozzá kell nyúlnia a kormánynak az eurózónához való csatlakozás érdekében.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Mit csinál a dollár a választás napján?

Mit csinál a dollár a választás napján?

Minimális mértékben gyengül a forint az euróval szemben, amely 365 forint közelében, a napi sáv felső részén jár, míg a dollárral szemben lényegében stagnál a magyar deviza, 326 körüli árfolyam mellett. A befektetők az amerikai félidős választások kimenetelét és az amerikai–iráni megállapodás esélyeit mérlegelik; a zöldhasú végül a vártnál jóval erősebb JOLTS-jelentés után fordult pluszba, miután a nyitott álláshelyek száma 7,523 millióra ugrott. A figyelem a hét további részében a pénteki amerikai foglalkoztatottsági adatokra irányulhat, amelyek az elemzők szerint a Fed kamatpályája szempontjából is meghatározók lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×