Mentőcsomagból mentőcsomagba

2010. május 2-án az eurózónás pénzügyminisztereket tömörítő Eurogroup elfogadta azt a hároméves, 80 milliárd eurós keretösszegű mentőcsomagot Görögország számára, amely nélkülözhetetlen volt az államcsőd elkerüléséhez. A programhoz további 30 milliárd euróval a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is hozzájárult - írja a Portfolio "A szakadék szélére rántotta Európát az ország, amely most történelmi siker kapujában áll" című elemzésében.

Később, 2012 márciusában - mivel a görögök helyzete nem rendeződött - további reformvállalásokért cserébe egy második mentőcsomagot is megszavaztak a görögöknek az euróövezeti pénzügyminiszterek, amelynek keretében 2014-ig összesen 165 milliárd eurónyi forráshoz jutott az ország. Ennek a pénznek a nagy része a görög válság kezelésére létrehozott ideiglenes válságkezelési alapból (EFSF) származott, míg egy kis részét az IMF biztosította.

A második program azonban még mindig nem tudta talpra állítani az országot: fizetésképtelenség és bankválság réme fenyegetett,

ezért újabb segítség érkezett. Ezúttal az időközben létrehozott állandó euróövezeti válságkezelési alap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) bocsájtott a görögök rendelkezésére 86 milliárd eurónyi forráskeretet a 2015. augusztus és 2018. augusztus közötti időszakra, amelyet több részletben, reformok teljesítése fejében hívhatott le a görög állam.

Kifelé a gödörből

A három mentőcsomag ideje alatt, különösen 2010 és 2016 között Görögország súlyos gazdasági és politikai válságon ment keresztül: egymást követték a kormányválságok, a megszorítás-ellenes tüntetések, illetve a nyugati hitelezőkkel folytatott párharcok, a gazdaság pedig nagyon nehezen akart talpra állni.

Most azonban egyre több jel utal arra, hogy hosszú szenvedés után végre sikerül kimászni a gödörből, emiatt pedig nem lesz szükség újabb mentőcsomagra.

2015-ben összességében 0,3%-kal, 2016-ban pedig 0,2%-kal zsugorodott a görög GDP, 2017-ben azonban - az erős euróövezeti konjunktúrával párhuzamosan - Görögország is összeszedte magát, az első három negyedévben ugyanis 1,1%-os növekedést tudott felmutatni.

Az Európai Bizottság január 20-án adta ki jelentését, amelyben Görögország gazdasági helyzetét vizsgálta, külön kitérve arra, hogy az ESM-program keretében vállalt reformokat milyen hatékonysággal hajtották végre a helyi döntéshozók. A Bizottság szerint 2017-ben 1,6%-kal bővülhetett, idén és jövőre pedig 2,5%-kal gyarapodhat majd a görög GDP, vagyis tartós növekedési pályára állhat a gazdaság. A jelentés egyébként pozitívan számol be a görög reformfolyamatok helyzetéről is, épp ezért javasolta az eurózónás pénzügyminiszterek tanácsának a mentőcsomag következő, 6,7 milliárd eurós részletének engedélyezését, amit pár nappal később meg is szavazott a testület.

A javuló helyzetre utal az is, hogy az ESM-program keretében megszabott 86 milliárd eurós maximális összeg alig több mint felét hívták le a görögök, és szinte biztos, hogy a teljes keret felhasználásának még csak közelébe sem kerülnek majd. Az igazi kérdés az, hogy ezt követően lesz-e szüksége az országnak további segítségre, vagy elkezdhet szép lassan saját lábán járni.

Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök optimistán nyilatkozott tavaly szeptemberben, amikor is kijelentette, hogy jövő ilyenkor már véget ér a hitelezők felügyelete. A Bizottság jelentése is azt sugallja, hogy megvalósítható a kilépés, abban ugyanis az a megállapítás szerepel, hogy

a program gördülékeny kivitelezése lehetővé teszi a terv szerinti lezárását.

Az UniCredit szakértői szerint a görög mentőcsomag lezárása elsősorban politikai döntés, mivel az európai hitelezők és az IMF kezében van az államadósság több mint 75%-a. Bár mindkét félnek komoly érdeke fűződik a kilépéshez, a bizalom erősítése érdekében a piaci befektetők valószínűleg egy olyan forgatókönyvet részesítenének előnyben, amelyben Görögország megállapodik egy védőhálóról az ESM-mel, hogy szükség esetén minél hamarabb pénzhez juthasson.

Fontos, hogy ebben az esetben nem egy újabb mentőcsomagról van szó, csak egy elővigyázatossági lépésről, azonban még így is könnyen ellenállásba ütközhet néhány európai döntéshozó részéről is, mondván, a több száz milliárd eurónyi segítség után végre itt az ideje a teljes önállósodásnak.

A görög politikusok sem feltétlenül örülnének egy ilyen "feltételes" (mentőövvel történő) kilépésnek a mentőcsomagból, a program teljes lezárásából ugyanis jelentős politikai tőkét kovácsolhatna Ciprasz miniszterelnök és pártja a 2019-es választások előtt. A világgazdasági helyzetet, illetve az euróövezeti gazdaság állapotát nézve pedig alkalmasabb pillanatot aligha találnának erre az elkövetkező időszakban. A görög kormány annak a lehetőségét is felvetette, hogy a biztonság kedvéért a szükségesnél is nagyobb vésztartalékot képeznek a rendelkezésre álló ESM-forrásból: a Bizottság várakozásai szerint 10 milliárd euró körüli pufferrel léphet ki a harmadik mentőcsomagból Görögország, amiből 10 hónapon keresztül fedezhetné a lejáró állampapírokból fakadó fizetési köztelezettségeit, a kormány viszont állítólag 19 milliárdos tartalékot szeretne felhalmozni augusztusig, amivel 2019 végéig meg lenne oldva az állam finanszírozása.