„Nincs arról szó, hogy fel kellene darabolni a nagy áruházláncokat”

– magyarázta a hvg.hu-nak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára Lázár János csütörtöki bejelentését, amely szerint ha egy napi fogyasztási cikkeket árusító üzletlánc árbevétele meghaladja az évi százmilliárd forintot, az automatikusan piaci erőfölényt jelent.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről a Kormányinfón beszélt, miszerint az Európai Bizottság elfogadta a magyar álláspontot a multinacionális cégek erőfölényével kapcsolatban. A brüsszeli döntés a napi fogyasztási cikkeket áruló, nettó 100 milliárd forint feletti árbevételt meghaladó vállalkozásokat érinti, esetükben automatikusan erőfölényről van szó. A szabályozást a Gazdasági Versenyhivatalnak kell alkalmazni.

A jóváhagyás egyébként egy uniós eljárás része, ezt a bizottság a multik kezdeményezésére indította a kereskedelmi törvény erre vonatkozó előírása miatt. Vámos György elmondta, valójában a kereskedelmi törvény hetedik paragrafusáról van szó, amely megfogalmazza az erőfölény kifejezést miszerint akkor lehet erőfölényről beszélni, ha a kereskedő megkerülhetetlen szereplő, illetve mértéke miatt képes egy termék, termékcsoport piacra jutását regionálisan vagy országosan befolyásolni.

Vagyis nem arról van szó, hogy ezt szankcionálni kellene – hanem azt, hogy egy ilyen cég esetében ezt eddig a hatóságnak kellett bizonyítania, mostantól viszont a törvény automatikusan kimondja a jelentős piaci fölényt.

Innentől amiatt indulhat eljárás, hogy egy cég visszaél-e piaci szerepével beszállítóival szemben.

A nagy cégekkel szemben gyakori panasz, hogy alapvető, nagy forgalmú termékeiket – például a kenyeret vagy a tejet – is túlságosan olcsón forgalmaznak, az ebből eredő veszteséget pedig más áruknál kompenzálják. Ez mostantól lehetetlenné válna.