„Mindenféleképpen erre számítottunk. Ez azért még nem a döntés, hanem ez egy sajtóközlemény volt, amit valószínűleg ugyanilyen tartalommal fog követni végső soron a döntés is” - mondta Burján Ákos, aki úgy látja, az eredeti szabályok a bizottság szemében talán még inkább uniós szabályokat sértők voltak.

Felidézte: miután a bizottság elindította a vizsgálatát, a reklámadó-törvény leginkább kifogásolt részét módosították. A bizottság szerint ugyanis mivel a sávos adórendszer a legfelső kategóriában 50 százalékos adókulcsot alkalmaz, túlzottan diszkriminatív és ezáltal bizonyos társaságokat előnyben részesít bizonyos társaságokkal szemben. Így az NGM egy kulcsot vezetett végül be.

„A mostani döntés valószínűleg nem azt mondja, hogy vissza kell csinálni, hanem azt, hogy meg kell vizsgálni a rendszert. Mert a bizottság nem fogadja el azt, hogy továbbra is 100 millió forintig nem kell adót fizetni, 100 millió fölött lép be egyáltalán az adófizetési kötelezettség” - mondta a PWC Magyarország cégtársa.

Burján Ákos kiemelte: azt nem indokolja a bizottság, hogy miért gondolja azt, hogy ez a progresszivitás nem fér bele a rendszerbe.

A szakember úgy véli, hogy ezt alaposabban meg kellett volna indokolnia a bizottságnak, hiszen a progresszív adóztatás létezik a világban, Magyarországon is például a társasági adó rendszerében.

„Itt még valószínűleg várat magára egyfajta oda-vissza egyeztetés a bizottsággal, hogy világossá váljon, mi az oka annak, hogy azt a progresszivitást, amit most beleraktak, nem fogadja el” - fogalmazott a PWC Magyarország cégtársa.

A szakember szerint két lehetősége van a kormányzatnak: vagy egy adókulcsot vezet be, vagy a százmillió forintos adómentes határig megengedi, hogy egy úgynevezett „de minimis” állami támogatásnak minősítse az addig meg nem fizetett adó mértékét.

„Ez a kormányzat részéről igazából pluszmunkát nem jelent, ez a kisvállalkozásoknál okoz nagyobb adminisztratív kötelezettséget, mert gyűjtögetni kell az egyéb de minis támogatásokkal együtt. Azt gondolom, hogy ha ezt az utat választják, akkor a reklámadó – ami önmagában is egy komoly adminisztrációt jelent – a társaságokra még egy pluszterhet fog róni” - mondta a szakember.

Hozzátette: van egy másik eleme is a bizottsági levélnek.

A 100 millió forintot meghaladó adóalappal rendelkező nagyobb adózók esetében egy úgynevezett társasági adó és elhatárolt veszteségfelhasználási lehetőséget nyitott meg a törvény. Ezt a lehetőséget ahhoz kötötte, hogy mondjuk 2013-ban veszteséges legyen a társaság vagy nulla legyen az adóalapja. Ha ez megvalósult, akkor az elhatárolt veszteségét felhasználhatja a reklámadónál. Ez sem tetszett a bizottságnak – közölte a PWC Magyarország cégtársa.

A szakember szerint itt valóban meg lehet nézni, hogy ez valójában kiket érint.

„Ez az a rész, amiben valószínűleg szükség lesz valamiféle változtatásra” - tette hozzá Burján Ákos.