A régi, még 1992-ben elfogadott szabályokat szakértők szerint durván 70 százalékban átírja az új, modernizált uniós vámkódex, ami május 1-jén lép hatályba. A vámkódex évente több mint 3 billió euró értékű áruforgalomhoz (uniós importhoz és exporthoz) biztosít kereteket.

Az új szabálykönyvről már a 2007-es német soros EU-elnökség idején megállapodás született, a felkészülés lassúsága miatt mégis közel egy évtizedet vett igénybe a hatálybalépés. A vámkódex mélyreható reformjának egyik vezérfonala a vámszabályok és az eljárások egyszerűsítése, ami várakozások szerint rengeteg papírmunkát és pénzt spórol majd meg a gazdasági szereplőknek. Az új rendszer nagyobb önállóságot is ad az ügyfeleknek, többek között az engedélyezett gazdálkodók körének kibővítése révén. A talán legforradalmibb változás a központi vámkezelés intézményének bevezetése lesz. A május 1-ig érvényes szabályok értelmében a rendeltetés helye szerinti országban kellett befizetni a vámot, mostantól ez az EU-ba történő belépés helyén lesz - írja a BruxInfo. A vámkezelés költségei és bevételei megoszlanak majd a vámkezelést végző és a rendeltetés helye szerinti országok között. A költségek eddig a vámkezelést végző országokat terhelték, cserébe a vámbevételek 25 százaléka is náluk maradt. A másik 75 százalék az EU saját bevételének számít, és a közös költségvetésbe kerül, ez a jövőben sem változik majd.

Az új rendszerben a 25 százalékon osztoznak tehát a tagállamok, és 10 százalék marad majd a vámkezelés helye szerinti országnál. Mindez szakértők szerint plusz bevételeket is jelent majd Magyarország számára, bár az még nem látható, hogy cserébe miként és hol kell majd kompenzálni. A bevételeket ugyanakkor minden tagállamban a vámhatóságok működési költségeinek fedezésére kell fordítani. Egy BruxInfónak nyilatkozó szakértő az informatikai rendszer beüzemelését nevezte az átállás potenciálisan gyenge pontjának. A 100 százalékosan elektronikus eljárásra való átállásra adott határidő ugyanis csak 2020-ban jár le, és az átmeneti időszakban elvileg a papíralapú vámeljárás is engedélyezve lesz. Többek között az sincs még tisztázva, hogy az informatikai rendszerek költségeit ki állja majd. Az EU költségvetéséből mindenesetre 2020-ig 700 millió euró van elkülönítve IT-fejlesztésekre. Hazai forrásokból úgy tudjuk, hogy Magyarország informatikailag fel van készülve az új vámrendszer működtetésére. Problémák főleg a tranzitügyleteknél lehetnek, amelyekben több országnak kell részt vennie. Az egy tagállamban vámvizsgálat alá vont áruk szabadon mozoghatnak az Unión belül, mivel a tagállamok megegyező vámtarifákat és védelmi szabályokat alkalmaznak.