Három és fél hónappal a károsanyag-kibocsátási botrány kirobbanása után az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének (EPA) nevében eljáró az igazságügyi minisztérium az egyik detroiti szövetségi bíróságon benyújtott keresetében azzal vádolta meg a Volkswagent, hogy négy pontban is megsértette az amerikai levegőtisztasági törvényt. A Volkswagennek konkrétan azért kell felelnie, mert mintegy 600 ezer autójában a káros anyagok kibocsátását manipuláló szoftvert telepített a motorvezérlő programba, hogy kijátssza az európainál jóval szigorúbb amerikai környezetvédelmi előírásokat.

Ha a bíróság helyt ad az igazságügyi minisztériumnak, a bírság összege akár 90 milliárd dollárra, járművenként 37 500 dollárra is rúghat, ami a Volkswagen piaci tőkeértékének 125 százalékával egyenlő. Arra azonban még Washingtonban sem számítanak, hogy a bíróság a maximális mértékben szabja meg a büntetés mértékét. Ráadásul az sem biztos, hogy a per eljut az ítélethirdetés szakaszába, jóval valószínűbb egy peren kívüli megegyezés a keresetben szereplőnél jóval alacsonyabb összeg fejében, miként az a Toyota japán autógyár esetében is történt.

Az bizonyos, hogy az évi 200 milliárd eurós forgalmat bonyolító és 600 ezer munkavállalót foglalkoztató Volkswagennek dollármilliárdokat kell kifizetnie bírságként az Egyesült Államokban. Az eddigi legpesszimistább, még szeptemberben elhangzott jóslatban 18 milliárd dolláros összeget emlegettek, és ehhez jönnek még az egyéni kártérítési perekkel, illetve az érintett autók javításával kapcsolatos, ugyancsak milliárdokban mérhető költségek. Még az sem biztos, hogy a Volkswagen amerikai utakon futó márkái ésszerű összeghatáron belül megjavíthatóak, elképzelhető, hogy ki kell vonni azokat a forgalomból.

A perindítás hírére jelentősen esett a Volkswagen-részvények árfolyama a frankfurti tőzsdén kedden, és a nap veszteseként 4,17 százalékos mínuszban, 121,125 eurón fejezte be a kereskedést. A részvény napi minimuma 117,57 euró volt, ami 7 százalékkal alacsonyabb a hétfői 126,40 eurós záróárnál. A világméreteket öltő botrány kirobbanása előtti utolsó kereskedési napon, tavaly szeptember 18-án még 162,40 eurón zártak a VW-részvények. Az utóbbi 52 hetet tekintve 262,45 eurón március közepén volt a legdrágább a részvény, október elején pedig a legolcsóbb, 86,36 eurós áron.

Hubertus Heil, a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó német szociáldemokraták (SPD) alsóházi frakcióvezető-helyettese kedden kijelentette, hogy reményei szerint a botrány gyors és átfogó tisztázásával elkerülhetőek lesznek a "drámai következmények". Michael Fuchs, a CDU frakcióvezető-helyettese viszont úgy fogalmazott, hogy az amerikai hatóságok kemény fellépése erősítheti az amerikai autógyárakat a német riválisok rovására.

Kerstin Andreae, az ellenzéki Zöldek egyik vezetője viszont arra figyelmeztetett, hogy az amerikai kormány lépései várhatóak voltak. Úgy fogalmazott, hogy senkinek nem áll érdekében a Volkswagen összeomlása, de a vállalatoknak be kell tartaniuk a törvényeket, még akkor is, ha a gazdaság számára olyan jelentős cégekről van szó, mint a Volkswagen.

A wolfsburgi székhelyű konszern hétfőn csak annyit közölt, hogy továbbra is együttműködik az amerikai Környezetvédelmi Ügynökséggel a szükséges megoldások felkutatásában, illetve az ügyek kivizsgálásában.

Az amerikai igazságügyi minisztérium büntetőjogi vizsgálatot is indított a Volkswagen ellen csalás vádjával arra hivatkozva, hogy félrevezette az amerikai fogyasztókat és hatóságokat az általa gyártott dízelüzemű járművek károsanyag-kibocsátását illetően. A polgári per nem zárja ki egy büntetőper elindítását.