A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a piaci várakozásoknál nagyobb mértékben, 20 bázisponttal 3,8 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot keddi ülésén. Elemzők 10 bázispontos kamatcsökkentésre számítottak.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője szerint a reálgazdasági folyamatok, valamint az, hogy az infláció várhatóan tartósan alulmúlja a 3 százalékos célkitűzést, lehetővé és indokolttá tették az alapkamat csökkentését.

Hozzátette, ugyanakkor a piaci folyamatok május végétől jelentős fordulatot vettek: a Fed eszközvásárlási programjának várható szűkítése meredek hozamemelkedést okozott minden kötvénypiacon, jelentősen megemelte a kockázati felárakat, valamint intenzív volatilitást okozott a devizapiacokon, így a forintpiacon is. A határidős kamatlábpiac már csupán 10 bázispontnyi további kamatvágást áraz. Ilyen körülmények között az elemző szerint kérdéses, hogy meddig folytatható a kamatcsökkentés.

A Takarékbank szerint a nemzetközi piacok túlreagálták a Fed mennyiségi lazításának várhatóan fokozatos csökkentését, így, miután az átárazódási folyamat véget ér, a piacokon enyhülhetnek a feszültségek. Amennyiben a nemzetközi hangulat stabilizálódik, további 10-20 bázispontos kamatcsökkentés még lehet, 3,50 százalék alatti szintekre azonban nem lát lehetőséget, így az egyes kamatvágások után hosszabb szünetet tarthat a monetáris tanács. A 20 bázispontos csökkentés Suppan Gergely szerint elbizonytalaníthatja a piacokat arról, hogy a testület a közeljövőben milyen lépésközönként fog változtatni az alapkamaton.

Megemlítette: a forint kisebb gyengüléssel reagált a vártnál némileg nagyobb kamatcsökkentésre, azonban a gyengülés jóval visszafogottabb, mint a régión kívüli feltörekvő piaci devizáké.

Gabler Gergely, az Equilor szenior elemzője az MTI-nek eljuttatott közleményében szintén kérdésesnek nevezte, hogy ezek után mekkora léptékben folyik a kamatcsökkentési ciklus. Valószínűsítette, hogy hasonló mértékű kamatcsökkentések lehetnek a következő hónapokban is. Ez alapján év végére a korábban várt 3,5 százalék helyett 3 százalékig csökkenhet az irányadó ráta.

Korábban az Equilor arra számított, hogy 4 százalékon megáll a monetáris lazítási ciklus, ám a jegybankelnök a legutóbbi sajtótájékoztatóján egyértelműen jelezte, hogy "még nem végeztek". Eközben egyre nő a feszültség a nemzetközi piacokon a Fed-program kivezetése kapcsán. Az amerikai jegybankárok sem sokat segítettek a hangulat oldásában, hiszen továbbra is bizonytalan, hogy mikor indul meg a havi 85 milliárd dollár keretösszegű kötvényvásárlási program kivezetése.

A bizonytalanság a fejlett országok hosszú államkötvény hozamait megemelte, és ez továbbterjedt a feltörekvő piacokra is. A hazai 10 éves állampapírhozam is nagyot emelkedett az elmúlt hónapokban, így egyre kisebb a tere az MNB-nek is a kamatvágásra - jegyzi meg Gabler Gergely.

Bár a tovább csökkenő kamatok alapján a forint gyengült, ez az elemző szerint nem lesz tartós. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az árfolyam nagyban függ a formálódó devizahiteles mentőcsomagtól is, hiszen egy tömeges hitelforintosítás, kellő MNB segítség nélkül megbillentheti a forintot, és "előcsalogathatja" a forint ellen spekulálókat.