Infostart.hu
eur:
364.68
usd:
325.7
bux:
145330.02
2026. november 3. kedd Győző

Németország több mint 40 milliárd eurót spórol az euróövezeti válságon

Németország több mint 40 milliárd eurót takarít meg az euróövezeti államadósság-válságon a német állampapírokra fizetendő kamatok csökkenése révén.

A német pénzügyminisztérium számításai szerint az államháztartás kamatkiadásai 2010 óta rendre jelentősen elmaradnak a tervezettől, és ez a helyzet várhatóan az idén és 2014-ben sem változik. A kamatkiadások így a 2010-2014-es időszakot együttvéve 40,9 milliárd euróval csökkennek az eredeti prognózisokhoz képest.

Az eltérés legfőbb oka, hogy az euróövezeti államadósság-válság következtében befektetési menedékké váltak a szolidan gazdálkodó Németország államkötvényei. 2012-ben rendszeresen voltak olyan állampapír-aukciók, amelyeken negatív hozamszint alakult ki, vagyis a befektetők fizettek azért, hogy a német állam őrizze pénzüket.

Az is csökkentette a kamatkiadásokat, hogy a német gazdaság az euróövezeti recesszió közepette is bővül, így a vártnál jóval több adóbevétel keletkezik, aminek köszönhetően kevesebb külső forrást kell bevonni az államháztartás finanszírozásába. A tárca adatai szerint a 2010-2012-es időszakban a tervezettnél 73 milliárd euróval kevesebb hitelt vett fel Németország.

Az euróövezeti válsággal közvetlenül összefüggő kiadások teljes összege eddig 599 millió euró a pénzügyminisztérium kimutatása szerint, vagyis alig félmilliárd euró áll szemben a kamatkiadások csökkenése révén megtakarított 40,9 milliárddal.

A tárca az adatokat egy ellenzéki szociáldemokrata parlamenti képviselő írásbeli kérdésére közölte, és a Der Spiegel című hetilap ismertette a vasárnap megjelent számában.

Németország a kimutatás alapján a válság nyertese, ugyanakkor a legnagyobb rész jut rá az államadósság-válság kezelését célzó programokból. A pénzügyminisztérium egy tavalyi, a szövetségi számvevőszéknek készített összesítése szerint Németország összesen 310,3 milliárd euróval vesz részt a válságba jutott országoknak összeállított pénzügyi mentőcsomagokban, és az euróövezeti válságkezelő rendszerekben (EFSM, EFSF, ESM).

Ennek az összegnek a legnagyobb része azonban nem közvetlen kifizetés, hanem garanciavállalás, amelyet eddig nem kellett érvényesíteni, és a már kifizetett pénz sem segély, hanem kölcsön, amelyet eddig valamennyi kisegített ország rendben törlesztett.

Címlapról ajánljuk
Wéber Gábor: Kimi Antonelli előtt a határ a csillagos ég

Wéber Gábor: Kimi Antonelli előtt a határ a csillagos ég

Kimi Antonelli világbajnoki címének hátteréről, az idény alakulásáról, az új bajnoknak a többiekhez fűződő viszonyáról, és a hátralévő versenyek tétjéről beszélt Wéber Gábor Forma–1-es kommentátor az InfoRádió Aréna című műsorában.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.04. szerda, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Megszólaltak a nagy láncok a december 24-i munkaszüneti nappal kapcsolatban

Megszólaltak a nagy láncok a december 24-i munkaszüneti nappal kapcsolatban

Az Országgyűlés 193 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül döntött arról, hogy december 24-e minden üzletre kiterjedő munkaszüneti nap legyen. Az Országos Kereskedelmi Szövetség üdvözli a döntést, és úgy látja, hogy az általános boltzár nem okoz bevételkiesést, és nem rontja a karácsonyi forgalmat. A szervezet szerint a november eleji elfogadás elég időt hagy az átállásra és a vásárlók tájékoztatására. A kereskedelemben dolgozók így a családjukkal tölthetik a szentestét. A változással a 2026-os munkarendben eddig pihenőnapként szereplő december 24-ét nem kell ledolgozni december 12-én, szombaton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×