A magyar eset azért volt három év óta folyamatosan különleges, mert Magyarország statisztikailag hozta azokat a célszámokat, amelyek alapvető elvárások ahhoz, hogy egy ilyen eljárást megszüntessenek, viszont megkérdőjeleződtek azok a módszerek, amikkel ezeket az eredményeket elérte - mondta Fóris György, a BruxInfo elemzője az InfoRádió Brüsszeli hét című magazinműsorában. Hozzátette: ahogy azonban Orbán Viktor is fogalmazott, a matematika törvényei egy ponton túl felülírnak bizonyos elvárásokat, ezért a jelenlegi döntési helyzetben az a megközelítés dominált, hogy el kell ismerni az elért eredményeket.

Fóris szerint azt is látni kell, hogy olyan országgal szemben, amelyik egyszer már bekerült a túlzott deficiteljárásba, nincs türelmi idő. Ha tehát egy ország újból túlzott költekezésbe kezd, akkor minden további nélkül újból megindíthatja az eljárást. Málta jó példa erre, hiszen esetükben fél évvel a "kiengedés" után újra megindult az eljárás.

Az Európai Bizottság azzal indokolta döntését, hogy Magyarország megfelelt azoknak az ajánlásoknak, amelyeket a pénzügyminiszteri tanács 2012 márciusában megfogalmazott - mondta Gyévai Zoltán, a BruxInfo főszerkesztője. Véglegesen a pénzügyminiszterek tanácsának júniusi döntése jelenti majd a Magyarországgal szembeni eljárás végét. Elvileg itt születhet negatív döntés is magyar szempontból, ám erre gyakorlatilag nincs esély - vélekedett Gyévai. Egyrészt azért, mert Magyarország megdolgozott a pozitív döntésért és teljesítette a feltételeket, másrészt pedig azért, mert a tagállamok egymással szemben engedékenyebbek, az igazi akadályt az Európai Bizottság jelenti.

Ha az Európai Bizottság egy országot rendben talál, akkor nem elképzelhető, hogy a többi tagállam ezt a javaslatot megfordítsa, amihez amúgy is minősített többség lenne szükséges - tette hozzá a BruxInfo főszerkesztője. Gyévai Zoltán nem lát egy ilyen "koalíciót" az Európai Bizottság mostani, Magyarországgal szembeni pozitív döntésével szemben.