Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.32
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Új devizakötvényt bocsát ki az ÁKK

Lakossági devizakötvényt dob a piacra az Államadósság Kezelőközpont - jelentette be a társaság vezérigazgató-helyettese. Borbély László András szerint ez egy hiánypótló termék a kötvénypiacon.

Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) néven hároméves futamidejű, változó kamatozású, az euróövezeti átlagos fogyasztói árindex felett 2,5 százalékos kamatprémiumot fizető, egy euró alapcímletű állampapír kibocsátását tervezi az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) - jelentette be Borbély László András, az ÁKK vezérigazgató-helyettese.

Az új papírral a kincstár elsősorban a lakosságot célozza meg, de a belföldiek mellett devizakülföldi természetes és jogi személyek egyaránt vásárolhatják.

Az új termék kamatának mértéke az Eurostat jelenlegi inflációs adata és a kamatprémium alapján 5 százalék körül várható.

Borbély László András elmondta, hogy az első kibocsátás néhány héten belül várható, a tervezett összérték néhány száz millió euró - 50-60 milliárd forint - körül lesz.

Kamatfizetés évente kétszer lesz, júniusban és decemberben. A kamat meghatározásnál az Eurostat által megadott tényinflációt veszik alapul, nem az előzetes adatot, így a kamat az euróövezet áprilisi és októberi inflációs adatához fog kapcsolódni.

A kibocsátás módja adagolt lesz, vagyis nem kell jegyezni a kötvényeket, hanem a készletből azonnal megvásárolhatók, meghatározott árfolyamon. Amennyiben elfogy a felkínált mennyiség, úgy a kincstár rábocsáthat, illetve új sorozatot bocsáthat ki.

A kötvény lejárat előtt is visszaváltható, amit az biztosít, hogy a forgalmazók bizonyos összeghatár felett visszavásárlási árat jegyeznek majd.

Az ÁKK vezérigazgató-helyettese úgy vélekedett, hogy az inflációhoz kötött kamatozás miatt a kötvény vásárlói köre korlátozott, ezért nem számít arra, hogy például befektetési bankok nagy mennyiségben vásárolnak belőle. A lakosság mellett azonban az exportpiacon aktív kis- és közepes vállalkozások számára jó befektetési lehetőséget kínál.

Kérdésekre válaszolva Borbély László András elmondta, hogy az új deviza államkötvény nem helyettesíti az éves tervben szereplő deviza kibocsátást.

Véleménye szerint az IMF tárgyalásokat nem befolyásolja az új termék kibocsátása, mivel azzal nem a nemzetközi tőkepiacra kíván kilépni az Államadósság Kezelő Központ. Új devizakötvény kibocsátást továbbra is csak az IMF megállapodás után tervez az ÁKK.

Hozzátette, hogy a terven felüli értékesítésből befolyó pénz azonban segíthet a finanszírozási helyzet javításán.
Az IMF megállapodásról Borbély László András úgy vélekedett, hogy szükség van a megállapodásra, mert az biztonsági hálót jelent. Úgy fogalmazott: a piac azt nézi, hogy kinek mennyi tartaléka van. Az MNB havonta közli a devizatartalék és egyéb eszközök állományát, ami általában megnyugvással tölti el a piacot. A hitelkeret azonban egy olcsóbban fenntartható tartalékot jelent.

Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tőkepiacon az ÁKK képes finanszírozni a magyar államadósságot. Egy új kibocsátás pedig mindig a piaci helyzettől függ.

Az ÁKK adatai szerint az idén október közepéig csaknem 355 milliárd forint értékben sikerült értékesíteni a kifejezetten a lakosságnak szánt állampapírokból. A kisbefektetők birtokában lévő teljes lakossági állampapír állomány piaci értéken 984 milliárd forint volt ez év július végén.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×