Minél fejlettebb a bankrendszer, annál jobban képes kiegyensúlyozni, kisimítani a gazdasági ciklusokat - mondta a jegybank elnöke az általuk szervezett konferencián. Simor András hozzátette: egy 1 százalékos hitel/GDP-aránynövekedés a reál GDP növekedési ütemét 1,8 százalékkal növeli.

Az elnök beszélt a pénzügyi innovációkról, ezek szerinte alapvetően hozzájárulnak a növekedéshez, de nehéz eldönteni az elején, hogy melyik jár hosszútávon is komolyabb kockázattal, és ez okozhat-e később károkat. Simor András szerint szabályozásra szükség van, de nem agyonszabályozásra, hanem a hatékony szabályozásra kell törekedni, hozzáette: az állam nem képes átvenni a pénzügyi szektor szerepét.

A jegybankelnök elmondta: a válság előtt a bankrendszer hatékonyan járult hozzá a növekedéshez, nőtt a hitelezés, különösen a kis- és közepesvállalati szektorban, a tranzakciós költségek csökkentek, ugyanakkor például a lakossági termékek árazása átláthatatlan volt és olyan kockázatokat hárított az ügyfelekre, amelyeket azok később nem tudtak kezelni. Emellett a bővülő hitelezés miatt egyre inkább külső forrásokra szorultak a bankok, és ezzel párhuzamosan a hitelezési feltételek is lazultak. A válság miatt ezek a problémák mind lecsapódtak, egyre nagyobb lett a nem teljesítő hitelek aránya, és a bankoknak nem volt forrásuk, a hitelezés drasztikusan visszaesett.

Simor András elemezte a kormány válság nyomán tett gazdaságpolitikai intézkedéseit: hibásnak nevezte például a magánnyugdíjpénztárak felszámolását, a bankadó kivetését, a végtörlesztés bevezetését, a kilakoltatási moratóriumot, majd az ezt felváltó alacsony kvótájú árverezési lehetőséget. Ugyanakkor pozitívnak tartja, hogy eltörölték az öt éven túli kamatadót, az állami garancia-szervezeteket megerősítették, bevezették a teljeskörű adósnyilvántartást és a referencia alapú árazást, valamint emelték az árverezési kvótákat.

Az elnök a további szükséges intézkedések között említette a devizahitelek meglévő állományának orvoslását, de úgy, hogy az ne a gazdagokat, hanem a szegényeket szolgálja, az ebből eredő terheket pedig szerinte meg kell osztani a lakosság, az állam és a bankrendszer között. A vállalati hitelezésben további állami garanciavállalás szélesítés szükséges szerinte, és a bizalom helyreállításával a bank források kiáramlását is meg lehet állítani. Simor András szükségesnek tartja továbbá a bankadó eltörlését, és a végtörlesztés befejezését.

Így látják a bankvezetők

Sérülékeny állapotban volt a bankrendszer, amikor a válság kitört - mondta a jegybank által rendezett konferencián az MKB Bank elnök-vezérigazgatója. Erdei Tamás szerint a válság fiskális kezelése pedig még sérülékenyebbé tette a devizahitel-állományt. Emellett az anyavállalatok, azaz a külföld is szorító hatást gyakorol a bankrendszerre, jöttek a megszorító lépések, a bankadó bevezetése.

A bankvezető szerint most a legfontosabb feladat, hogy egyezség szülessen Magyarország és az IMF, valamint az EU között, továbbá szükségesnek tartotta a bankadó eltörlését, vagy legalább az európai mértékre való csökkentését.

Az FHB Bank üzleti vezérigazgatója emlékeztetett arra, hogy a frankhitelek árazása azért magasabb Magyarországon, mint például Lengyelországban, mert az országkockázatokban ugyanez a különbség megvan. Harmati László szerint szükséges lenne, hogy minden jövedelmet kötelezően bankszámlára kelljen utalni, így a szociális jellegű juttatásokat is, de fontos szerinteaz állami garanciarendszer fejlesztése.

Nehéz elmagyarázni a tulajdonosoknak a folyamatos veszteséget - mondta az Erste Bank elnök-vezérigazgatója. Radován Jelasity kiemelte: a pénzügyi szektor naponta kétmilliárd forint veszteséget könyvel el a végtörlesztés miatt, és még hátra van három hónap, ezt pedig nehéz elmagyarázni a tulajdonosoknak.

Az Erste vezetője emlékeztetett: a Bécsi Kezdeményezés hatására a külföldi anyabankok fenntartották magyarországi kitettségüket 2009-ben és 2010-ben, nagy kérdés, a végtörlesztés után is így lesz-e ez. Éppen ezért fontosnak nevezte, hogy a devizahitelek állományára végső megoldást találjanak, és a bankok tulajdonosai biztosak legyenek afelől, mennyibe fog ez még kerülni nekik.

A Budapest Bank igazgatóságának tagja azt mondta: tartós probléma, hogy a lakossági megtakarítások nagysága nem képes finanszírozni a GDP-növekedés kívánatos szintjét. Fatér Gyula szerint nem kérdés, hogy a hitel-betét aránynak, amely most Magyarországon mintegy 130 százalék, csökkennie kell. A forintforrások bevonása szerinte azért is szükséges, mivel idővel csak forint alapú jelzáloghitel lesz Magyarországon.