Az utolsó bizonytalansági tényezőket is tisztázták a múlt pénteken benyújtott törvénymódosító-csomagban lévő pontosítások, így kiderül, hogyan is kell kiszámolni az állami rendszerbe visszalépett egykori magánnyugdíjpénztár-tagoknak visszajáró reálhozamot.
Szabics Zsolt, a Portfolio.hu elemzője elmondta: a reálhozam azt a többlethozamot jelentené, amit a pénztárak az infláció felett hoztak a tagoknak. Meg kell határozni, hogy mekkora lett volna az egyéni számlaegyenleg, ha csak az inflációnak megfelelő hozamot érték volna el, ezt pedig úgy lehet megállapítani, hogy a KSH-tól elkérik a havi inflációs adatokat, és a befizetéseket beszorozzák ezzel - fejtette ki.
Az elemző kiemelte: a kormány szándéka az, hogy minél hamarabb utalják át a visszalépők vagyonát. A számításnál a kasszák a május 31-i egyenleget veszik figyelembe, a vagyon átadásának határideje pedig június 12-e lesz. Ekkor még nem áll a pénztárak rendelkezésére a májusi inflációs adat, ezért a benyújtott módosító úgy rendelkezik, a kasszáknak májusra is a pénzromlás áprilisi ütemét kell figyelembe venniük a statisztikai csúszások elkerülése végett - közölte.
A kasszák még június elején átadnak minden pénzt az államnak, kivéve a maradó tagok számlaköveteléseit. A visszajáró reálhozamot és tagdíj-kiegészítést viszont egyénekre lebontva ráérnek július 20-ig kiszámolni, ez ugyanis a határideje annak, hogy visszakérjék a pénzt a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól.
Arról, hogy a tagoknak pontosan meddig kell visszaadni a nyugdíjalaptól visszakapott pénzt, a most beadott módosító indítvány nem rendelkezik, ezt a kérdést egy kormányhatározat szabályozza majd, aminek megjelenése pár héten belül várható - tette hozzá Szabics Zsolt.
Hanganyag: Panulin Ildikó