Infostart.hu
eur:
385.09
usd:
331.62
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv

Az euró "a virágzás illúziójába" ringatta az európai kormányokat

"Altatóként" működött a válság előtti pénzbőség idején az euró, az olcsó hitelek révén "a virágzás illúziójába" ringatva az európai kormányokat - mondta a londoni The Timesnak adott, csütörtökön megjelent nyilatkozatában az EU-bizottság elnöke, aki ugyanakkor sikeresnek és a "változások motorjának" minősítette a közös valutát.

José Manuel Barroso a tekintélyes konzervatív brit napilapnak kijelentette: az euróval kapcsolatos "rémületkeltés" oka az a korábban nem tapasztalt jelenség, hogy a pénzügyi unión belül a piacok "megkülönböztetést kezdtek alkalmazni" az egyes eurótagállamok szuverén adósságai között.

A brüsszeli EU-bizottság vezetője elismerte, hogy erre az unió nem volt felkészülve. Erre az új problémára "reagálnunk kellett és reagálunk is" - tette hozzá.

Barroso szerint ugyanakkor az euró "nagy siker ... nagyon rövid idő alatt kétségbevonhatatlanul a világ második számú valutájává vált, sőt egyes térségekben már az első számú tranzakciós eszköz".

A bizottsági elnök szerint azok a kemény takarékossági intézkedések, amelyek nyomán Görögországban és Spanyolországban zavargások, sztrájkok törtek ki, nem a kudarcot jelzik, hanem azt, hogy "az euró működőképes". Barroso kijelentette: az euró "rendkívül erőteljes motorja" éppen azoknak a változtatásoknak, amelyekre Európának szüksége van.

A londoni elemzői közösség mindazonáltal arról sincs meggyőződve, hogy az euró - legalábbis mostani szervezeti keretei között - hosszú távon fennmarad.

Az egyik legnagyobb citybeli gazdasági-pénzügyi tanácsadó csoport, a Capital Economics a legutóbbi hónapok fejleményeire alapozott minapi helyzetértékelésében például azt írta: véleménye szerint most már 50 százalék feletti a valószínűsége annak, hogy jelenlegi formájában az euróövezet öt éven belül megszűnik.

A ház szakértői által felvázolt lehetséges változások között szerepel Görögország kilépése, akár önkéntes alapon, akár a többi tagország "felkérésére". A cég szerint emellett nem kizárható Németország távozása, egy egész országcsoport kilépése, vagy az euróövezet kettébomlása egy "északi" és egy "déli" euróra.

A Capital Economics azzal számol, hogy a valutauniós térségen belüli piaci feszültségek a legnagyobb eséllyel a következő két-három évben "töréspontig erősödnek".

Az ING bankcsoport elemző csoportjának szintén minap megjelent új forgatókönyve nem ad számszerű százalékos becslést az euróövezet felbomlásának esélyére, de megállapítja: az elmúlt hónapok fejleményei után "a legelszántabb európártiaknak is el kell ismerniük", hogy egyes tagországok kilépésének, illetve az euróövezet felbomlásának esélye "immár nem zéró".

Az Economist Intelligence Unit (EIU) - a világ legnagyobb, nem befektetési banki jellegű gazdaságelemző és előrejelző háza - nemrég 440 vállalat- és bankvezetőt kérdezett arról, hogy miként látják a valutaunió jövőjét. A válaszadók fele 50 százaléknál nagyobb eséllyel számolt egy vagy több euróövezeti tagország három éven belüli kilépésével, több mint harmaduk szerint pedig legalább 25 százalékos a valószínűsége a valutaunió teljes felbomlásának.

A Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő azonban június végén Londonban kiadott 22 oldalas elemzésében arra a következtetésre jutott, hogy a felbomlást valószínűtlenné teszik a jogi, pénzügyi és gazdasági akadályok és költségek.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×