Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Mínuszban a BUX, gyengül a forint

A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 141,38 pontos csökkenéssel, 12.553,36 ponton nyitott hétfőn, ami a pénteki záró értékéhez képest 1,11 százalékos gyengülés. Ezt követően minimális pluszban tartózkodott az index, majd fél 1-kor 0,9 százalékos volt a gyengülés.

A vezető részvények közül az OTP stagnál, így 2.955 forinton áll, míg a MOL-papírok 1,4 százalékkal 10.350 forintra gyengültek.

A Magyar Telekom papírok értéke is csökkent: 1,2 százalékkal 588 forintra.

A Richter- valamint az Egis-részvények 0,6 százalékos mínuszban állnak.

Gyengült a forint

Az eurót 260,25/45 forinton jegyezték hétfőn délelőtt kilenc óra után a bankközi kereskedelemben, szemben a péntek délutáni 259,20/40 forinttal. Fél 1-kor pedig már 262 felett állt az euró.

A forint az elmúlt héten erősödött az előző héten elért 270 forint feletti euróárfolyamhoz képest az 50 bázispontos jegybanki alapkamat csökkentést követően, amit további várható kamatcsökkentések első lépéseként, a krízis előtti kamatszinthez való visszatérést beharangozó, megnyugtató hírként értékelt a piac.

Hétfőn a forint a lengyel zlotyval és a cseh koronával együtt nyitott gyengébben. A zloty egy százalékot meghaladó árfolyam vesztéssel kezdte a hetet.

A nemzetközi devizapiacokon az euró változatlanul gyenge a dollárral szemben, árfolyama 1,27 dollár alatt áll.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×