eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

KSH: egy százalékkal nőtt a kereskedelmi szálláshelyek árbevétele

A kereskedelmi szálláshelyek 2008. január-augusztusi, folyó áron számított 165 milliárd forintos bruttó árbevétele 1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest - közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A külföldi és a belföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma az év első nyolc hónapjában összességében nem változott 2007. azonos időszakához viszonyítva, a kiadott szállodai szobák bruttó átlagára 14.751 forint volt a vizsgált időszakban.

A kereskedelmi szálláshelyek 137 milliárd forint bruttó bevételt értek el az idén az első hét hónapban, ami folyó áron 2 százalékkal több az egy évvel korábbinál, a külföldi és a belföldi vendégek által összesen eltöltött vendégéjszakák száma 1 százalékkal csökkent.

Tavaly az első nyolc hónapban a kereskedelmi szálláshelyek bruttó bevétele 3,9 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi bázishoz képest, 160,878 milliárd forint volt.

Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 27. 11:39
×
×
×
×