A kormány ismét úgy hozott meg egy döntést, hogy ígéretével ellentétben arról nem tárgyalt előzetesen a civilekkel, a szakszervezetekkel, valamint a munkaadóval - véli a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének szóvivője.

Gál Rezső ezért megdöbbenve fogadta a miniszterelnök döntését a szektorban tapasztalható monopolisztikus helyezet megszüntetéséről, annak ellenére, hogy a villamosenergia-ipar liberalizációja már régóta napirenden van.

Az árampiac liberalizálásáról szóló jogszabály január 1-je óta hatályos, egy, még ezelőtt készült gazdasági minisztériumi jelentés szerint azonban a teljes piacnyitás nem jelent liberalizációt, a parlament ugyanis egy olyan törvényt fogadott el, amely hosszú időre megszilárdítja az MVM monopol helyzetét.

A tavaly decemberben készült dokumentumban a GKM politikai egyeztetést javasolt, hogy elkerülhetők legyenek a gazdasági növekedésre, valamint a fogyasztókra egyaránt hátrányos következmények elkerülhetők legyenek.

Belső ellentmondások

A szakszervezeti szóvivő azonban úgy látja: átgondolatlan döntés született, amelyet szerintük három, belső ellentmondásokat tartalmazó tanulmány alapozott meg. Ezek egyikét az energiahivatal, a másikat a versenyhivatal, a harmadikat pedig egy független kutatóintézet készítette.

Gál Rezső úgy látja: a közszolgáltatás liberalizációja semmiképp sem kedvező a fogyasztóknak, hiszen áremelkedést hoz, az árampiacon ugyanis a kereslet dominál. Emellett áramhiányt is hozhat a szerinte neoliberális átalakítás, amelyet semmilyen egyeztetés nem előzött meg a szakszervezetekkel, a munkaadókkal vagy a civilekkel.

A kormányszóvivő kedden jelentette be: a miniszterelnök arra utasította a pénzügyminisztert, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a villamosenergia-piacon tapasztalható monopolisztikus helyzet felszámolása érdekében. Daróczi Dávid közölte: Veres János feladata, hogy a Magyar Villamos Művek Zrt. működésével kapcsolatban haladéktalanul hajtsa végre a szakmailag indokolt személyi, szabályozási és szerkezeti változtatásokat. Ez azt is jelenti, hogy távozik posztjáról Kocsis István, az MVM vezérigazgatója.A változtatások egy másik fontos célja, hogy az Új Tulajdonosi Programmal összefüggésben úgy kell átalakítani az MVM-et, hogy az jó befeketési lehetőség legyen a részvényesek számára.

A Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese az InfoRádióban azt mondta, hogy a verseny megteremtéséhez meg kell szűntetni a hosszú távú szerződéseket, és ki kell vonni a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt.-t a Magyar Villamos Művek alól.

Nagy Márta hozzátette: eddig négy okból nem liberalizálódott a piac az erről szóló törvény január 1-jei hatálybalépése óta. A hosszú távú áramvásárlási szerződések megléte, a rendszer-irányító és a hálózat függősége, a magas import árak és a kicsi magyarországi piac akadályozzák, hogy valódi verseny alakuljon ki a piacon.

Nem lehet valódi árverseny

A hivatal szerint a hosszú távú áramvásárlási szerződések keretében a magyar erőművek termelésének több mint 70 százaléka Magyar Villamos Művek kereskedelmi rendszerébe - másképp nagykereskedőhöz - kerül, így pedig nem alakulhat ki valódi árverseny a szolgáltatók között.

A rendszer-irányító és a hálózat, azaz a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. pedig szintén az állami tulajdonban lévő Magyar Villamos Művek csoport része, így azonban függ a piac legnagyobb szereplőjétől.

Ha ezeket a viszonyokat megszűntetnék, akkor Nagy Márta szerint kialakulhatna a közvetlen kapcsolat a felhasználók, a szolgáltatók, valamint az áramtermelők között, ami a január 1-jén hatályba lépő törvény alkotóinak szándéka volt.