A magyar iparűzési adó olyan jellemzőkkel bír, amelyek megkülönböztetik a hozzáadottérték-adótól (HÉA). A helyi adókról szóló törvény felhatalmazza Magyarország önkormányzatait, hogy illetékességi területükön helyi iparűzési adót (HIPA) vezessenek be - határozott az Európai Közösségek Bírósága.

A magyar uniós csatlakozását követően több magyar társaság bírósági eljárást indított annak megállapítására, hogy a HIPA nem egyeztethető össze a hatodik HÉA irányelvvel.

Két magyar bíróság azt kérte az Európai Közösségek Bíróságától, hogy határozzon arról, hogy a HIPA összeegyeztethető-e a hatodik HÉA irányelvvel, és különösen azzal a tilalommal, hogy a tagállamok nem tarthatnak fenn, és nem vezethetnek be forgalmi adó jellegű adózási rendszereket.

A kizárólag az uniós jogot vagy az uniós intézményeket érintő perekben eljáró Európai Bíróság egyesített eljárást folytatott le a két üggyel kapcsolatban.

Az indítványozó cégek között az OTP-csoport több tagja, az E-ON, a Tesco Áruházak Rt. és a Vodafone is szerepel.

Az ítéletben a bíróság emlékeztetett arra, hogy nem ellentétes az uniós joggal az olyan adó fenntartása vagy bevezetése, amely nem rendelkezik az áfa (uniós zsargonban hozzáadottérték-adó) valamely alapvető jellemzőjével.

A kiadott sajtóközlemény szerint a forgalmi adó "általánosan vonatkozik olyan ügyletekre, amelyek tárgyát termékek vagy szolgáltatások képezik; összege arányos a termékek, illetve a szolgáltatások árával; a termelés és a forgalmazás minden egyes szakaszában kivetik; az adóalany a korábbi szakaszokban megfizetett összegeket levonhatja az általa fizetendő adóból (az adó végül a fogyasztót terheli)".

Az iparűzési adó "ezzel szemben egyrészről az adózási időszakban értékesített termékek, illetőleg végzett szolgáltatások árbevétele, másrészről az eladott áruk beszerzési értéke, a közvetített szolgáltatások értéke, valamint az anyagköltség közötti különbözeten alapul. Mivel továbbá (...) adott időszak árbevétele alapján számítják ki, nem lehet pontosan megállapítani azt az adóösszeget, amelyet az egyes termékértékesítések vagy szolgáltatásnyújtások alkalmával adott esetben az ügyfélre hárítanak, úgyhogy nem teljesül az a feltétel, miszerint ezen összegnek az adóalany által bevételezett vételárral kell arányosnak lennie" - áll az ítéletben.

Ezen túlmenően, még ha feltételezhető is, hogy az iparűzési adó "azon alanya, aki a végső fogyasztó részére értékesít, az árai megállapításakor figyelembe veszi az általános ráfordításaiban foglalt adót, nem minden adóalany számára lehetséges az adótehernek a végső fogyasztóra történő áthárítása, illetve teljes áthárítása".

A bíróság döntésétől korábbi közlések szerint Magyarországon több száz megrekedt per sorsa és becslések szerint mintegy 400 milliárd forint adófizetési kötelezettség teljesítése függött.

Egy hasonló jellegű olasz adó ügyében tavaly hozott ítélet nyomán már sejthető volt, hogy a bíróság a magyar perben is az államnak, illetve az azt támogató Európai Bizottságnak ad igazat.

Várható volt

Nehéz lett volna pótolni a helyi iparűzési adót, és az Európai Bíróság döntésével Magyarország nincs is rákényszerítve, hogy változtasson rajta - mondta Veres János. A pénzügyminiszter szerint a döntés meghatározhatja a magyar adórendszer irányát.

Veres János hangsúlyozta: ez az adónem 400 milliárd forint bevételt jelent évente a helyi önkormányzatoknak, amelyet nehéz lenne mással pótolni.

Várható volt az Európai Bíróság ítélete a helyi iparuzési adó ügyében - áll a KPMG könyvvizsgáló társaság közleményében. A cég adópartnere azt nyilatkozta az Inforádiónak, hogy az járt el helyesen, aki eddig is befizette az adót. László Csaba szerint viszont sok olyan, főként kisvállalkozás van, amelyek más ítéletben bízva nem fizettek.Kovács Lászlót, az Európai Bizottság adóügyekért felelős biztosát nem lepte meg a döntés, hiszen egy évvel ezelőtt egy hasonló ügyben, egy olasz regionális adó kérdésében is hasonló döntést hoztak.

Mint mondta, a döntés szerint a HIPA azért nem számít forgalmi típusú adónak, mert nem jelenik meg elkülönítve a termék vagy szolgáltatás árában, és nem jelenik meg az értékesítés minden szakaszában, emellett nincs szabályozva, hogy hogyan terhelhető rá a végső fogyasztóra.

A Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója szerint az Európai Bíróság megengedően értelmezte az uniós jogszabályokat. Oszkó Péter az InfoRádióban azt mondta: a mostani döntéstől függetlenül az iparűzési adó rendszere sürgős felülvizsgálatra szorul, mert visszafogja a foglalkoztatást és a beruházásokat, ezzel rontja az ország versenyképességét. Mint mondta, az ügy kapcsán nagyjából 500 cég fordulhatott bírósághoz.