Az előterjesztés alapján a Hosszú Távú Befektetési Számlán 3 év után a lakossági megtakarítások hozama mentesülne az árfolyamnyereség- és a kamatadó alól.

A javaslat készítői azt is szeretnék, hogy - az ingatlanadó bevezetésével egyidőben - a kormány a lakossági megtakarítások esetében biztosítsa az ingatlan- és a tőkepiac közötti átjárhatóságot.

A tőzsde arra kéri a kormányzatot: vizsgálja meg, hogy a társasági adón keresztül hogyan lehetne ösztönözni a hazai vállalatok tőzsdei bevezetését.

A javaslatok között szerepel az is, hogy a tőzsdére bevezetett befektetési jegyek a részvényekhez hasonlóan adózzanak, a középiskolai pénzügyi oktatás pedig kerüljön be a Nemzeti Alaptantervbe.

Cselovszki Róbert, a tőzsde alelnöke az InfoRádiónak elmondta: egyik javaslat sem tartalmaz újdonságot, a Pénzügyminisztériummal tartott korábbi egyeztetéseken valamennyi téma felmerült. Hozzátette: egy éven belül mérhető lenne, hogy a javaslatok milyen eredményre vezetnek.

A Magyar Ingatlanszövetség alelnöke kiemelte: komoly növekedést hozhat az ingatlanpiacon, ha megvalósul az a javaslat, miszerint az ingatlanvásárlás jövedelmeit adómentes hosszú távú befektetési számlán lehetne kamatoztatni. Petrovszki Gábor hangsúlyozta: a befektetési számláról a pénzek átkerülhetnek egy ingatlan alaphoz, ez pedig vásárlóerőt jelent az ingatlanpiacon.

Három-öt éves folyamat, amíg a rendszer bevezetésre kerülhet - közölte Petrovszki Gábor. Hozzátette: nem vándorolhat ki úgy tőke az ingatlanpiacból, hogy nem kerül vissza valamilyen módon.

Érdemes lenne komolyan fontolóra venni a még állami kézben lévő cégek tőzsdére vitelét - mondta László Csaba, a KPMG tanácsadó cég adópartnere. A volt pénzügyminiszter közölte, hogy ha az MVM, a Magyar Posta, a Szerencsejáték Zrt., a MÁV Cargo és a MÁV Start esetében felmerül a privatizáció lehetősége, akkor komoly alternatívaként kell megvizsgálni a tőzsdei bevezetést.

László Csaba kiemelte: a korábbi privatizációkban is jó megoldás lett volna a tőzsdei értékesítés.