Új korszak a turizmusban: mozgás közben fedezzük fel a magyar tájakat, de súlyos problémákkal nézünk szembe

Az aktív turizmus a Covid-járvány óta elképesztő növekedést mutat Magyarországon: egyre inkább a rövid, 2-4 napos, intenzív kikapcsolódást keressük, amelyben a kerékpározás, a vízitúra és a természetjárás kiemelt szerepet kap. Az ágazat egyik legnagyobb erénye integratív jellege, hiszen összekötheti a kulturális örökséget, a gasztronómiát és a vidékfejlesztést, miközben négy évszakos turizmust kínál. A Felső-Tisza-vidék, az Őrség és a Balaton kerékpáros hálózata már követendő példaként szolgál, ám a szakértők figyelmeztetnek: a turizmus önmagában nem oldja meg a vidék gondjait, és az értékláncok helyi kiépítése nélkül a bevételek könnyen kiszivárognak a térségekből. Az egyik leggyorsabban növekvő turisztikai ágazatról a téma kutatóival, Kulcsár Lászlóval, a Kodolányi János Egyetem Alkalmazott Kutatási és Innovációs Központjának igazgatójával és Bodrogai Lászlóval Anzelmmel, a Kodolányi János Egyetem Aktív és Ökoturisztikai Kutatóintézetének vezetőjével, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség alelnökével beszélgettünk.